Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Zilahi Kiss, E.: Ichneumonidák a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteményéből

25; 1890. V. 27; Biso), Cinkota (1903. V. 17; BARTKÓ), Pöstyén, Jablanica (1911. VI. 20—21). Perilissus rufoniger GR. — Rád (1924. V. 30; SZILÁDY), Pöstyén, Kecskemét (1889. V. 12, 25; BÍRÓ), Sziget-Szent-Miklós (1912. IV. 24, 26; BÍRÓ). Perilissus subeinctus HOLMGR. var Horváthi nov. var. 9 — Pápa (WACHSMANN). A metathorax jól láthatóan mezőcskékre osztott, az area superomedia nem hosszabb mint széles, elül az area basalis-tól elkülönített, a costula jól kifejlődött, a szárnyjegy fekete, a nervellus postfurcalis, a közepén túl megtört. A fej és az előtör vörös, a középső és hátulsó combok feketék, a hátulsó lábszár csúcsa és a hátulsó lábfej egészen barnás, az első szelvény hátulsó szegélye, a második egészen és a harmadik majdnem egészen vörös. Egyébként olyan mint a törzsalak. Metathorax deutlich gefeldert, Area superomedia nicht länger als breit, vorn von der Area basalis getrennt, Costula stark ausgebildet, Stigma schwarz, Nervellus deutlich postfurcal, hinter der Mitte gebrochen. Kopf und Prothorax rot, Mittel- und Hinterschenkel schwarz, Spitze der Hinterschienen und Hintertarsen gebräunt, erstes Segment am Hinterrand, zweites ganz, drittes fast ganz rot. Übrigens mit der Staumform übereinstimmend. Perilissus albicinctus HAB. ç? — Hungária. Perilissus limitmis GR. 9 — Hungária. Perilissus Chyzeri n. sp. 9 — Bártfa (CHYZER). A fej duzzadt, hátul kevéssé keskenyedő és gyengén ívelten kikanyarított ; a halánték széles, a pofák olyan hosszúak mint a felső állkapcsok töve, a homlok lapos, az arc sima, párhuzamos szélű. A fejpaizs keskeny, harántos, az arctól erős barázda választja el. A felső állkapocs alsó foga nagyobb mint a felső. Az egész fej nagyon finoman ráncolva skulpturált, fénytelen. A mesonotum finoman bőrszerüen ráncolt, nagyon rövid lapos parapsidákkal. A paizsocska kissé domború, négyszögű. A metathorax rövid, ráncolt, fénytelen, majdnem mezöcskék nélküli, csak az area posteromedia látható. A lélekzőnyílások aprók és kerekek. A mesopleurák ráncoltak, nagy fényezett speculummal. Az első hátlemez több mint kétszer olyan hosszú mint hátul széles, lapos, nem bordás, glymmákkal ellátott, a lélekzőnyílások a középen elhelyezettek. A második hátlemez hátrafelé szélesedő, kissé rövidebb mint hátul széles, a következő hátlemezek harántosak, a hátulsók oldalt kissé összenyomottak. A tojócső nagyon rövid. A fonálforma csápok a testtel egyenlő hosszúak, a csáp tőíze rézsútosan lemetszett, az első ostoríz hosszabb mint a második íz. A szárnyak áttetszők, areola nélküliek, az areolaris ér rövidebb