Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Zilahi Kiss, E.: Ichneumonidák a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteményéből

klein, stark und dicht gekämmt. Schwarz, die Mandibeln (mit Ausnahme der Spitze), Palpen, schmale Spitze des Postpetiolus, Seiten-und Hinterrand des zweiten Tergits, die folgenden Segmente ganz und die Beine (mit Ausnahme der Hüften und Basis der Trochanteren) gelbrot, Bohrer schwarz. Länge 4*5 mm, Bohrer 1*5 mm. Das 9 dieser bisher nur aus Schweden bekannten Art war noch unbekannt. Astiphromma dorsale HOLMGR. cf 9 — Rima-Szombat (1915. VIII. 31; SZABÓ-PATAY). Astiphromma scntellatmn HOLMGR. — Kecskemét (1891. V. 20; BÍRÓ). — A mell oldalai egészen feketék, a scutellum vége vörös, egyébként egyezik a törzsfajjal. — Die Seiten der Brust ganz schwarz, Spitze des Scutellums rot, sonst so wie die Stammform. Mesochorus brevicollis THOMS. 9 — Sződ (1922. VIII. 26; BÍRÓ). Pristomerus pallidus THOMS. 9 — Zengg (1900. VII ; PÁVEL). Cratophion gravipes THOMS. cf — Kosd (1923. IX. 14; SZLLÁDY). Leptopygus harpurus SCHRANK, cf — Sződ (1922. VIII. 26; BÍRÓ). Holomeristus tenuicinctus FORST. — Pokorágy (1915. VIII. 20; SZABÓ-PATAY). Proclitus grandis FÖRST. 9 — Vác: Nagyszál (1921. IX; SZILÁDY). Proclitus macrocerus FÖRST. 9 — Vác: Nagyszál (1921. IX; SZILÁDY). Trt/phonin i, Acrotomus seoccinctns GR. cf — Budapest. Acrotomus succinctas GR. — Gyón (1906. X. 26; KERTÉSZ), BÍRÓ), Sziget-Szent-Miklós (1911. X. 10; BÍRÓ). Anisoctenion alacer GR. 9 — Sziget-Szent-Miklós (1912. X. 12; BÍRÓ), Dicső-Szent-Márton (CSÍKI). Exyston cinchdus GR. — Preszáka (CSÍKI). Exyston carinatus THOMS. — Pilis-Maróth (BARTKÓ). Diaborus lituratoriiis L. cf — Gömörvég (1921. IX. 3; SZABÓPATAY). Diaborus nigrifrons THOMS. 9 — Pius (FRIVALDSZKY). A fej duzzadt, hátul nem keskenyedő, hátulsó szögletei kerekítettek, a fejtetőn finom harántléccel, homlok éles csápgödörrel, az arc kevéssé duzzadt, a íejpaizs erősen duzzadt, az arctól félköralakúan elkülönített, elül összehúzódott és egyenesen lemetszett. A pofák szélesek, sokkal rövidebbek mint a felső állkapcsok töve. A felső állkapcsok erőteljesek, két egyenlő hosszú foggal. A mesothoraxon a notaulik rövidek és sekélyek, a paizsocska barázdája széles és mély, nem rovátkolt, paizsocska magasan kiemelkedő, hátul kerekített és oldalt lécbe kifutó. A metathorax rövid, Annates Musei Xationalix Humjarici. XXIV. 17