Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)
Zilahi Kiss, E.: Ichneumonidák a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteményéből
Phygadeuon scaposus THOMS. cf — Ins. Greta: Canea (1906. III; Biso). Phygadeuon serotinus SCHMIED. — Gerebencz (CSIKI). Lochetica pimplaria THOMS. cf — Vulkán (1905. VI. 17 ; CSIKI). Hemiteles chrysopae _BEISCHKE cf — Girku (Lotriora-völgy ; CSIKI). Hemiteles conformas GR. 9 — Bugacz (1924. VII. 15; SZLLÁDY). Hemiteles Mlarellus SCHMIED. 9 — Sződ (1922. VIII. 21 ; BÍRÓ). Hemiteles insignipennis SCHMIED. 9 — Dicső-Szent-Márton (CSIKI). Hemiteles maculipennis GR. 9 —' Török-Bálint (BARTKÓ). Hemiteles oxyphymus GR. cf — Szamosfalva (1903. IX. 11 ; HORVÁTH). Hemiteles scabricidus THOMS. cf — Sződ (1922. VIII. 26 ; BÍRÓ). Hemiteles Schäffneri SCHMIED. 9 — Nádudvar (Hortobágy, 1918. V. 27; CSIKI). Exolitus laevigatas GR. cf — Budapest: Gellérthegy (1915. IX. 10; BÍRÓ). Exolitus marginatus THOMS. 9 — Budapest: Kamaraerdő (1921. V. 20; SZILÁDY). Atraetodes gravidas GR. cf — Gyenesdiás (1910. VIII. 11; GYÖRFFY) Pvmplini, Pimpla braehycera THOMS. 9 — Pomáz (1921. IX; SZILÁDY). Pimpla examinator F '. f — Bölcske (1922. VII ; ÉHIK). Pimpla roborator F. — Pityer (Sopron vm., 1924. VIII. 28; SZILÁDY). Pimpla signata PFEFE. — Vácz : Nagyszál (1921. IX ; SZILÁDY). Nekem úgy tetszik, hogy ez a ritka faj Magyarországon rendesen előfordul. — Mir scheint, dass diese seltene Art in Ungarn regelmässig vorkommt. Stilbops vetula GR. 9 — Pöstyén. Ephialtes gnathaulax THOMS. 9 — Budapest (1921. V. 20; SZILÁDY). Ephialtes inanus SCHRNK. cf — Budapest (SZÉPLIGETI). Odinophora occidentalis TOSQU. 9 — Hispánia: Malaga. Odinophora occidentalis TOSQU. var. viibroatra n. var. — Hispánia : Malaga. Olyan mint a törzsfaj, azonban a szem hátsó széle, egy folt a mesopleurákon és a metathorax oldalán egy nagyobb és hátul egy kisebb folt vörös, a harmadik hátlemez majdnem egészen fekete. Wie die Stammart, nur hintere Augenränder, ein Fleck an den Mesopleuren und am Metathorax ein grösserer Fleck seillich und ein kleinerer hinten rot. Das dritte Tergit fast ganz schwarz. Clistopyga incitator F. — Szered (1923. IX. 28; SZILÁDY). Glypta haesitator GR. cf — Rád (1924. V. 30; SZILÁDY). Glypta ruf ata BRIEDGM. f — Bugacz (1924. VII. 15 ; SZILÁDY). 10*
