Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Vendl, M.: A vaskői aragonit kristályalakja

lapjai többnyire egyensúlyban fejlettek ki. Sokszor az uralkodó meredek bipyramis két szemközti lapja a másik kettő rovására erősebben fejlett. A vésőalakú kristályokon a meredek elsőrendű prizma lapjai jóval szélesebbek, mint a pyramislapok, melyek sokszor csak egész keskeny sávok alakjában jelentkeznek. E kristályok tetőző alakokban jóval szegényebbek, rendesen csak egy elsőrendű prizma két lapja jelenik itt meg s néha megfigyelhető a p {111}, de csak igen kis lapokkal. Több kristályt figyeltem meg olyant, melyek szintén vésőalakúak, de uralkodók itt nem az elsőrendű prizma, hanem a meredek bipyramis két átellenes oktansban levő lapjai. Az elsőrendű prizma lapjai alárendelten fejlettek, keskenyek s ugyanilyen mértékben fejlett a bipyramis másik két lapja is, sőt sokszor még keskenyebb. A kristályok nagyrésze iker. A látszólag egyszerű kristályokon is többnyire ikerrovátkosság látható. A megvizsgált kristályokon összesen 37 alakot figyeltem meg, melyek közül domináló számmal jelennek meg az elsőrendű prizmák. A megállapított alakok a következők:

1 6 {010} Û { 061} Y {0.40.1} e { 051) W {0.32.1} h { 041! U (0.27.1} v { 031) T {0.26.1} Q [ 052) V {0.24.1} , M { 073} Q {0.21.1} i { 021} Q {0.20.1; Je { 011} P {0.19.1} • X { 012} 0 {0.18.1! m { 110} K {0.17.1! 71 {24.24.1 fi {0.16.1 J à {14.14.1 Û {0.14.1} a 991} F. {0.13.1! W { 771} j {0.12.1} co {13.13.2 F {0.11.1} i { 661) I {0.10.1) P { 111) {091} s Í 121] ß {0.13.2} Ez alakok közül az Y, W, U, T, Q, P, K meredek elsőrendű prizmákat ZIMÁNYI észlelte először, még pedig a dognácskai aragoniton. 1 A betűjelzést GOLDSCHMIDT: Atlas der Krystallformen (Bd. I, Text, 1913, p. 90) című munkájából vettem.