Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Tokody, L.: Cölesztin Stájerlak-ról

XXIV. ANNALES MITSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1926. CÖLESZTIN STÁJERLAK-RÓL. Irta : DR TOKODY LÁSZLÓ. (Egy ábrával.) CÖLESTIN VON STÁJERLAK (STEIERDORP). von DE L. TOKODY. (Mit einer Textfigur.) A stájerlaki cölesztinelőfordulást A. SCHRAUF

1

, FR. V. HAUKE

2

, V. v. ZEPHAROVICH

3 és TÓTH M.

4 említik. . • SCHEAUF szerint sötétszürke márgán apró fehérszínű kalcitkristályok fordulnak elő s ezeken ülnek a fiatalabb generációt képviselő cölesztinkristályok. A cölesztin 3—4 mm nagyságú, világoskék színű kristályokban ismerhető fel, melyek látszplag négyoldalú oszlopok s rajtuk a d a y o formák mutathatók ki. SCHEAUF Atlaszában

5 cölesztinkristályokat ir le Ischlről, megjegyezvén róluk, hogy kifejlődésükkel a stájerlaki cölesztin habitusa megegyezik. HAUEE azokat a kristályokat ismerteti, melyeket KUDEENATSCH a bánsági hegyvonulat geológiai felvétele alkalmával gyűjtött és mint aragonitot jelölt meg.

6 E kristályokról HAUEE kimutatja, hogy azok cölesztinek. HAUER neocom mészkövön szürkésfehér, vagy színtelen kalciton 14 mm hosszú és 5 mm átmérőjű cölesztinkristályokat figyelt meg, melyek AUERBACH

7 felállítása szerint az {111}, {441}, {110}, {021}, {201}, {010}, {100} és {001} formák kombinációit mutatják. A kristályok lelőhelye a Stájerlaktól ÉNy-ra levő István-tárna. ZEPHAROVICH és TÓTH erről a, lelőhelyről megemlékezvén, SCHRAUF és HAUER adatait vették át. 1 A. SCHRAUF : Cölestin vom Bánat (TSCHERMAK'S Min. Mitt. 1874, IV, p. 95—96.) 2 FR. v. HAUER : Ein neues Vorkommen von Cölestin im Banate. (Verhandl. k. k. geol. Reichsanst. Wien. 1879, p. 215). Földtani Közlöny. V, 1875, p. 89. és IX, 1879, p. 418. 3 V. v. ZEPHAROVICH: Min. Lexicon. Wien. III, 1893, p. 73. 4 TÓTH MIKE: Magyarország ásványai. Budapest. 1882, p. 161. 5 A. SCHRAUF : Atlas d. Krystallformen. Wien. 1864—77. Bd. I, Taf. XLVHI, Fig. 22. 6 J. KUDERNATSCH : Geologie d. Banater Gebirgszuge, (Sitzb. math.-naturwiss. Classe Akad. Wiss. Wien. XIII, 1857, p. 141). 7 A. AUERBACH : Krystallograph. Untersuchung des Cölestins. (Sitzb. math.-naturwiss. Classe Akad. Wiss. Wien. LIX, 1869, p. 549—588).