Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Filarszky, N.: Az I. és II. magyar Adria-expedició algologiai kutatásának eredményei

összeroncsolta, úgy hogy a legértékesebb Algák csak fosztányokban kerültek napfényre. Az Adriakutatás évszakonkint történt. A Magyar Adria-Egyesület Tengerkutató Bizottsága két ilyen időszakos útról tud beszámolni, melyet a rendelkezésre bocsátott 560 tonnás „Najade" hadihajón tett meg. Ezt a hajót az osztrák bizottság tíz úton használta és a tengerkutatás céljaira átalakította. Az első magyar tengerkutató út 1913 október 10-től 31-ig, a második 1914. április 13-tól május 9-ig tartott. Az első úton a tudományos személyzet biológusai LEIDENEEOST GYULA, egyúttal az expedíció vezetője, Dr Soós LAJOS és Dr HANKÓ BÉLA zoológusok voltak; a második út alkalmával ugyancsak LEIDENEEOST GYULA vezetése mellett Dr SZÜTS ANDOE mint zoológus és Dr KÜMMEELE JENŐ BÉLA mint botanikus vett részt. Az első út biológiai gyűjtéseiből tengeri Alga kevés került elő és ez is csak formalinos anyag volt. A második út meglehetős gazdag anyagot eredményezett. Fenékkotrás a bejárt tengerrészeken az első út alkalmával 27, a másodikon pedig 31 esetben történt. Nem minden fenékkutatás eredményezett Algákat. Iszapos fenékről és 180 m-en túli mélységből semmi sem került elő. Leghálásabbnak bizonyultak a sziklás, Lithothamnion-os és törmelékes fenéktalajok, különösen akkor, ha szárazföldi part volt a közelben. Feltűnő a Lithothamnion-ok gyakori és dús előfordulása a bejárt tengerrészekben, ahol egyes helyeken a tengerfenekén egész formációkat alkotnak. Bhodophycea-k tömegesen és nagy változatosságban csak mélyebb mélységben, szirtek közelében fekvő fenékről kerültek elő. Az ilyen helyekről kihalászott állatok is piros színt öltöttek. A Quarnero északi részeiben itt-ott kisebb foltokban Cystoseira-mezök is előfordulnak, a Codium-ók csak sík, sekély mélységű és homokos helyeket kedvelnek. A két út alkalmával bejárt tengerrészekben a következő biológiai állomásokon (B) volt fenékkotrás: B1. Buccari öböl bejáratában iszapos fenéken 47 m mélységben; 1914. IV. 14. B 2. Arsa torkolata előtt iszapos fenéken 53 m mélységben; 1914. IV. 17. B 3. Quarnero : Cap Promontore irányában finom homokos talajon 45 m mélységben; 1914. IV. 20. B 4. Morter és Skulj között kevés homokkal kevert finom iszapos talajon 85 m mélységben; 1914. IV. 21. B 5. Ganale della Morlacca (Jablanac előtt) iszapos homokon 98 m mélységben ; 1913. X. 13 (I. tengeri út). B 6. Pomo -medence iszapos fenekén 240 m mélységben; 1914. IV. 22.