Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Koch, S.: Az ó-radnai vivianit kristályai

reflexeket adó csíkocskák a csak három kristályon szereplő második prizmának, az y-nak {310} lapjai. Az n {101} második fajta pozitív véglap két kristályon szereplő lapjai kicsinyek, gyengén fénylők, mig az azonos indexű, negativ előjelű w {101} nagy, jól fénylő, néha finoman rostozott lapokkal szerepel. A csak egy combination fellépő o {103} piciny, háromszög alakú lapja elégé jól tükröző. A pozitív negyedik fajta prizmák közül az X {111} lapjai nagyobbak, elég jól tükrözők, mig a z {112} lapok, ha nagyobbak (5. sz. combinatió) görbültek, ha meg kisebbek, úgy apró voltuk miatt nehezen mérhetők. A pozitív negyedik fajta prizmáknál sokkal jobban fejlettek a negatív, azonos indexű formák lapjai s közülük a közel minden kristályon szereplő v {111} lapok szabják meg a kristály termináló végének alakját. E forma lapjai minden kristályon fényesek, jó reflexet adók, s csak néha viselnek a {010}: {111} iránnyal párhuzamosan futó gyenge rostozást. A másik negativ negyedik fajta prizma, az r {112} lapjai kisebbek az előbbi forma lapjainál, de szintén mindig fényes, jó reflexet adó lapok. Ebből az érdekes és ritka előfordulásból ásványtárunk néhány nagyon szép példányt bir, legnagyobbrészt SEMSET ANDOK ajándékából. A formák megállapítása céljából mért és számított szögértékek a következők : mért számított {010} : {110} 54°03' 54°01' {110}: :{310} — 22°18" 22°22' {310}: :{100] 13°46' 13°37* [101}: :{100} 39°21' 39°15' :{111} = 23°54* 23°57'12" iíOl) .{111} = 29°45* 29°47 '20" :{103] = 31°30' 31°38" {100} = 54°42' 54°40' {111} : {111} = 47°57' 47°54 *27" {112} .{112} 31°21' 31°26' {111}; : {111} 59°34' 59°34 '40" {112} :{1Í2} — 37°44' 37°46'30" Budapest, 1926. Készült a Pázmány Péter Tudományegyetem ásvány-kőzettani intézetében. * •# Bis jetzt sind 26 Fundorte des Vivianits aus Ungarn bekannt, aber nur zwei Fundorte, Vöröspatak und Ó-Radna liefern gut ausgebildete Kristalle. In Ó-Radna wurde das Mineral in den neunziger Jahren des vorigen Jahrhunderts am Amalien-Stock gefunden. Mit Rücksicht auf die kleine Zahl der gefundenen Exemplare, gehört der Vivianit zu den selte-