Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 24. (Budapest 1926)

Koch, S.: Az ó-radnai vivianit kristályai

XXIV. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. 1926. AZ Ó-RADNAI VIVIANIT KRISTÁLYAI. Irta DE KOCH SÁNDOE. Három ábrával. YIVIANITKRISTALLE VON ÓRADNA. Von DE ALEXANDER KOCH. Mit 3 Textfiguren. A vivianit mint ásvány közönségesnek mondható, de szépen fejlett kristályokban aránylag kevés bányahelyről ismert. Hazánkból huszonhat előfordulási helyét ismerjük ennek az ásványnak, s ezek közül mindössze kettő, Vöröspatak és Ó-Radna szolgáltattak szép kristályokat. A vöröspataki előfordulást KOCH ANTAL ismertette

1

, KRENNER JÓZSEF meg a Magyar Tudományos Akadémia 1892 április 11-én tartott ülésén „A magyarországi vivianitokról, de különösen arról, mely ujabban Radnán, az ércztelérekben lett ismeretes," címmel tartott ásványunkról előadást, de ezen előadásból, címén kivül

2

, semmi más nem jelent meg nyomtatásban s kéziratban sem maradt fent. Tehát az ó-radnai vivianitek tulaj donképen máig sincsenek ismertetve s ez indított engem e szép előfordulás kristályainak vizsgálatára. DR ZIMÁNYI KÁROLY igazgató úr, a Nemzeti Múzeum e leihelyről származó példányairól öt vivianit kristálykát vizsgált meg s nyert adatait lekötelező szívességgel bocsájtotta rendelkezésemre. Fogadja érte hálás köszönetemet. Magam szintén öt darab, magángyűjteményekből származó kristályt vettem vizsgálat alá. A vivianit ó-radnai előfordulását illetőleg FIZELY SÁNDOR ny. főbányatanácsos a következőket volt szíves közölni : „Vivianit Ó-Radnán kizárólag az „Amália" tömzsön fordult elő és pedig először az 1892. évben a Zappeter-tárna alatti I. közbeinén. Öt-hat évvel később a II. közbeinén is találtak néhány, mindössze három darabot. Leggazdagabb előfordulás volt a Zappeter-táró fölötti közbeinén, különösen a talppásztán, 1 Orvos-Természettud. Értesítő VIII, p. 166. 2 Akadémiai Értesítő III, 1892, p. 272.