Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)

Koch, S.: A felsőbányai andoritról

gyakoriak; a lapok részben sűrűn rostozottak. E zóna leggyakrabban fellépő és kivéve a 2. sz. combinátiót (2. ábra), mindig uralkodólag fejlett lapokkal szerepelő formája a k {120}. Miként PRIOR és SPENCER is megjegyzik, a b és k lapok között reflexet soha sem kapunk, ellenben a k és W lapok közt a legtöbb kristály egy majdnem összefüggő, halvány reflexsort ad és ez a reflexsor élénkebb fényű, jellemzőbb reflexei jelölik a kristályokon rendesen csak keskeny sávként mutatkozó többi prizmát. A k jól fejlett lapjai fényesek és vertikális irányban gyengén rostozottak. A szintén gyakori l {230} forma lapjai keskeny sávok, úgyszintén a három combination, a 8., 12. és 13. számuakon, fellépő új formának T {450} lapjai is, melyeket a következő mért és számitott adatok alapján határoztam meg : Mért Számított b : T = 010 :450 50° 02' 49° 55' Tin.*— 450:210 21° 31' 21° 32' A közepes gyakoriságú m {110} keskeny lapjai gyakran rostozottak ; a forma egyedül a 2. sz. combination (2. ábra) lép fel uralkodólag. A mindössze három combination szerepelő i {430} és a közepes gyakoriságú n {210} lapjai keskeny sávok; egyedül az 5. sz. combination (4. ábra) szerepel az n jobban fejlett lapokkal. A 6. sz. combination e zóna lapjait erősen zavart voltuk miatt nem lehetett megállapítani. A bypiramisok lapjai, ugy a kevéssé, mint a jól fejlettek, mindenkor fényesek és kitűnő reflexeket adnak. Az elég gyakori v {112} lapjai kicsiny, fényes háromszögek; a majdnem minden kristályon fellépő p {111} lapok közepes nagyságúak. A bypiramisok közül a minden combination szerepelő q {221} lapjai a kristályok legnagyobb részénél uralkodólag fejlettek, és csak az első és második typushoz tartozó combinátiókon (1., 3. és 4. ábra) lép fel e forma keskeny sávokkal, illetőleg, közepesen fejlett lapokkal. Kicsiny, élénken fénylő lapokkal szerepelnek a gyakori r {121} és ß {131} formák, mig a D {241} csak a 15. sz. combination (6. ábra) lép fel, hiányosan, csak két lappal kifejlődve. Lapjai, ellentétben a többi pyramisok lapjaival, homályosak. A fontosabb mért és számitott (BRÖGGER értékeiből) szög adatok a következők : Mért Számitott b :k = 010 120 36° 33' 36° 27' b :l m 230 44° 44' 44° 33» b . T = 450 50° 02' 49° 45' b : m = 110 55° 59' 55° 54' b i = 430 62° 57' 63° 05' b n mm 210 71° 09' 71° 17' b a = 100 90° 06' 90° 00' b • t = 091 14° 06' 14° 00'