Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 23. (Budapest 1926)

Csiki, E.: Magyarország szárazföldi Isopodái (Isopoda terrestria Hungariae)

1. A szemek. A szemek a fejtető (hát) széle és az oldalak között vannak elhelyezve, többnyire fiókszemek alkotják, melyek sűrűn egymás mellett fekszenek, de találunk rendes összetett szemet is. A barlanglakó fajok szeme visszafejlődött (pl. Titanethes). 2. Az első csáppár. Az első csáppár vagy rövidesen a csápok (antennae inferiores v. externae) nagyok és rendes körülmények között hét ízből állanak. Ezeken két részt különböztethetünk meg, a csáptörzset és a csápostort. A csáptörzs (scapus) öt ízből áll, a csápostor (flagellum) pedig két ízből; ettől eltérő esetek is vannak, annyi azonban bizonyos, hogy a csáptörzs 6 íznél sohse számlál többet. A csáptörzset ábra. — Armadillidium feje elülről. — t = a fejtető ; If — a szegélyvonal ; sz = a szem ; pros — a homlok, a középen a háromszögalakú kiemelkedéssel ; mes — a középső lemez ; met == a fejpaizs ; t, a. — a csápdudor ; a

1 = a belső (2.) csáp ; a

2 = a külső (1.) csáp. a tőrész (protopodit) és a belső rész (endopodit) ízei alkotják; elsőhöz tartozik a coxopodit és a basipodot, utóbbihoz az ischiopodit, meropodit, carpopodit és propodit, melyekhez a csápostor a dactylopodit-tal társul, mely utóbbi két vagy több részre oszlik (lásd az 5. ábrát). 3. A második csáppár. A belső csápok vagy rövidesen csápocskák (antennae superiores v. internae) három ízből állanak és alig érik el az első csáppár törzse tőrészének hosszát; első ízük akkora hosszú, mint a másik kettő együttvéve. Az utolsó íz végén néhány szőrszál van.