Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Koch, S.: Magyarország kristályosodott rhodochrositjai

7J KOCH 8ANDOE eihosszal is elernek, mig az aprobb kristalyok veseded-gombos halmazokka egyesiilnek. A p alaprhomboeder maganyos egyenci vagy iiHatszoak s cz esetben lapjaik fenyesek, sziniik sotct rozsaszin, ritkabban atlatszatlanok gorbiilt lapokkal es vilagos rozsaszinnel. Az ulobbiak 8—9 mm. elhosszat is elernek; az eltibbiek kisebbek es gyakran osszenove parvonalosan az cgyik mellektengely iranyaban, lejicsoszerii sorokat alkolnak. A masik harom forma csak combinatiokon szerepel, meg pedig az o ket, az a es (p 1 — 1 eombinatioii. Gdmbinatiot mindossze harinat talaltam s ezek az alabbi beoszttis szerint, ket typusba sorolhatok. Sorszam 0 {0001} a {1120} 8 {1012} P (1011] {2021{ Typus 1 + + Yeglapos typus 2 + + Ethomboederes Ly}>. • 3 + + + Ethomboederes Ly}>. Az 1. sz. kristalyok alabaiulin iiregei kitoltfi vaskos rhodochrositon iilnck quarczkristalyok liirsasagaban. Atlatszatlan, vilagos rozsaszinii, kisse hajlott lapu s egyenetleu feliiletu egyenek, meiyek egymassal Ssszenove r6zsaszinu csoportozatokat alkotnak. A 2. sz. combinatio 2—i. nun. szelcs, rozsaszinii krislalykai atlatszoak; lapjaik Penyesek; szinten alabandiu iiregciben fordulnak el<"). A legszebbek a 3. szamu (6. abra) kristalyok. Sziniik sotet rozsaszin ; lapjaik cgyforinan ienyesck, szelessegiik niintcgy 4 mm.; az alaprhombocderek kozepelen paranyi pyrit pentagondodekaederek sora helyezkedett el. A kristalyok alabandinon iilve gSmbos halmazokat alkotnak. Erdekes az a darabka, melyen a —

1

!-> rhombocdcr vilagos rozsaszinu, atlatszatlaii kristalyvazai Lilnek. A rhomboeder eleinek, kuldrioseh a kozepcleknek, iranya erosebben van kifcjlodvc; a lapok kozeppontja fele mind tokeletleneb]) a kifejlodes. Bekergezesi j)seudomorphosak joval gyakoriabbak minl ivapnikbanyan; kiilonosen siiriin talalhatok a nemes ereztelerekben. Nagyagit, calcit, baryt utaniak a gyakoriabbak, ezeknel az alapkristalyt bevono rhodochrosit fole meg rendesen egy quarczkristalyokbol lillo kercg telepedik, spliaterit, quarcz es alabandin utani pseudomorphosak mar ritkabbak. Az itteni rhodorchrosit-kristalyokat tarsasvanyok boven kiserik. Az alabandin iiregeiben elofordulok tarsasvanyai, gyakorisaguk sorrendjeben a kovetkezok: alabandin-kristalyok, quarcz, termes ken, baryt, pyrit, arzen es rilkasagkent proustit; a nemes ercztelerek rhodochrositjat quarcz,