Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)

Filarszky, N.: Újabb adatok a Chara crinita Wallr. mindkét ivarának magyarországi elterjedéséhez

26 Dr. FILARSZKY NANDOR Chara crinita WALLK. f. comata n. f. 9Alaesony, esak 8—10 cm. magas, 1 mm. vastag tengelyti, gyengen inkrusztalt, gyeren elagazo kis novenykek 5—8 mm. hosszii, csak a tengely legalso reszeben hosszabh internodiumokkal, a tengely csucsa fele azonban ezek annyira megrovidulnek, hogy a siiriin egymasra kovetkezo sugarorvok feltuno es jellemzo iistokot alkotnak, mcly annyival inkabb szembettinik, inert az alatta levo, mar tavolabb eso nodusokon eredci sugarak tobbekevesbbe a tengelyhez simulnak, mig az iistokot alkoto sugarorvokben, melyek a tengely csucsan joval tulnyulnak, a Lengelytol jobban elallanak. A felso internodiumok igen siiriin es gazdagon tuskezettek, az alsok kevesbbe. A fmom, tiialaku, hegycs tiiskek csoportosan erednek es masfelszer hosszabbak, mint a tengely atmeriije; hozzajuk hasonlok a melleksugarak, devalamivel meg hosszabbak. A sugarak csak 5 - 6 mm. hosszuak, tobbnyire otcsomosak, also csomojukon erosen befele tordelteknek latszanak, minek kovetkeztel>en jobban a tengelyhez is allanak. Sugarkaik a tiiskckhez hasonlitanak, a lcgidosebbek hosszabbak a sugarak intemodiumainal, az utolso sugarnoduson eredo sugiirkak is joval hosszabbak a befele iranyulo egysejtii vegszelvenynel; az iistokot alkoto legfelso sugarak nodusain az igen hegyes szog alatt elallo sugarkak mind bosszabbak a sugiirinternocliumoknal, mitol az iistok meg feltiinobbe valik. Csak $-ivaru egyenek ismeretesek. Az oogoniumok 493—522 ///232—261 //. nagyok:az oosporak hosszukas elliptikus alakuak es 400—479 ///174—189 // meretiiek. Forma humilis, 8—10 cm. alta et 1 mm. crassa, modice incrustata, parce ramosa; internodiis circa 5—8 mni. longis, in caulis parte inferiore paulum longioribus, in parte superiore brevissimis, apice caulis verticillis densissimis comatis. Internodia superiora densissime aculeata; aculeis tenuissimis aciculiforiuibus fasciculatis, diametro caulis duplo longioribus. Stipulae aculeis simillimae sed paulum longiores. Folia brevia solum 5—6 mm. longa, plerumque 5-nodosa infhnis articulis maxime inclinalis. Foliola quocjue aculeis simillima, vetera longiora internodiis foliorum, verticilli supremi multo longiora articulo nudo ultimo: unicellulari, cauli inclinato. Foliola foliorum verticillorum superiorum comam formantium strictissime distantia et omnia internodiis folioruni longiora, ideoque coma apice \ caulis exacte apparet. Plantulae masculinae ignotae. Oogonia 493—522 fi longa et 232—261 ju lata. Oosporae ellipticae oblongae 406—479 t

u longae et 174—189 // latae. — A f. comosa MIG. praecipue statura minore, structura foliorum longitudine foliolarum etc. differe videtur. In lacu ad Kutyavar prope Erd comit. Feher Hungariac. (leg. HBBMANN 1884.) 9. F. perjJHsilla \OKDST. a kelcnfokli Dunaagban csak 9-peldanyokban