Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 21. (Budapest 1924)
Filarszky, N.: Újabb adatok a Chara crinita Wallr. mindkét ivarának magyarországi elterjedéséhez
tfi Dr. FII.ARS/.KY XAMlOK sterilis sugarnkon. ncha I 2. sot 3 sejtu vegszelvenyben vegzodd y-fertilis sngarakat is lehet talalni. A cf-fertilis sugarak altalaban hosszabbak. inint a c-fertilis sugarak, elaJldk. csak a csiicsukkal befele hajlok ; 3—i kergezetl tagjuk van. rendszerinl Jiaroni kdziildk fertilis, a negyedik sterilis, de nehol vaunak harom kergezett taggal birdk is es rajtuk csak ket csomo fertihs ; vegszelvenyiik tdbbnyire egysejtfi, rendszerint befele iranyuld. vastagabb es valamivel hosszabb. mint az utolsd sngaresomobol eredo, koriilotte allo sngarkak; a hol ketsejtii a vegszelveny. ez mindig joval hosszabb az utolso kergezett sugiirtagnal. szerkezete pedig olyan, mint a sterilis sugarakon. Feltiino, hogy ligy a 9 _- mint a rf-. de kiilonosen a cf-fertilis sugarakon az utolso kergezett es sterilis tag a vegszelvennyel egyetemben befele tordeltnek latszik, a mint ez a Ch, <•<')•<itophyUa sugarain altalaban szinten megfigyelheto. A sugarkak szaina, 6. ez a szam mindenutt pontosan megfelel a sugarkeregsejtsorok szamanak; az egyes esomokon koruk szerint kiilonbozo hosszuak. vastagok. erosen, mereven, ferden elallok es ugy mint a tiiskek es a vegszelveny csiiessejtje kihegyzett cellulosecsiicsban vegzddnek; leghosszabbak es legerdsebbek az also sugaresoinok sugarkai, a melyek neliol olyan hosszuak, sdl meg hosszabbak. mint a reajuk kdvetkezd sugarinternodium : legrdvidebbek a sugar legfelsd, utolso nodusabdl eredd sugarkak, de ezek is meg mindig erds fejlettsegiiek. sdt kiiziiliik a legidiisebb csak valamivel rdvidebb az cgysejtii vegszelvenynel. A $-term<")sugarak lertilis csomdin a tamasztd sugarka csak mint a[)r<) szemdlcs jut kifejlddesre, a tdle jobbra es balra es<"> fediisugarkak csak cgy ncgyeddel hosszabbak, mint az oogoniumok, a kiilsd sugarkak pedig akkora hosszuak. mint az oogoniumok vagy valamivel hosszabliak, vagy csak kevessel riividebbek. A hol a sugarcsomon ket vagy tdbb oogonium fejldddtt, a. jol fejlett sugiirkak szama a szerint csdkken. A oMermd sugarakon a fertilis csomdk sugarkainak a hossza igen valtozd. hol valamivel hosszabbak. hol rdvidebbek az antIieridiumokn;il, kiildndsen rdvidebbek az olyan csomOn, a. melyen ket antheridium fejlddik; liltalaban olyan hosszuak. mint a fel internddium es feltiinden keskenyek; a 4-—5 sugcirka kiizdtt a ket feddsugiirka mindig a leghosszabb, tamasztd sugarka nincsen ; az utolso mar sterilis csomdjukon eredd vastag sugarkak szama rendesen -i, olyan hosszuak, mint a csupasz vcgszelvenynek alsd sejtje es feltiind mddon erdscn keresztben alldk. tgy a felsd Q-terniosugarakon, mint a felso r^-termiisugarakon is az utolsd esomdk sugarkai is narfmcs-pirosas sziniiek. A gyakran parosaval fejlodo antheridiumok elenk |)irosszimiek. nagyok. atlag 580 —(K>2 /< litmerdjiiek, mustrazatuk kevesbbe kivehetd. Az oogoniumok fiatalabb korukban szinten pirosak, meg pedig biborvdrds szintiek. 420/260 u nagyok. az erettebbek 133- -522/./ liosszuak es 310— 348 ju szelesek; igen gyakran parosaval. Iiariuasaval. sdt n6gyesevel jelcnnek
