Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 20. (Budapest 1923)

Horváth, G.: A Fertő-tónak és közvetlen környékének Hemiptera-faunája

XX. ANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI. t 1923. A FERTŐ-TÓNAK ÉS KÖZVETLEN KÖRNYÉKÉNEK H E M

I PTE RA -FAUNA J A.* (FAUNULA HEMIPTERORUM LACUS FERTÖ IN HUNGAR1A OCCIDENT ALI REGIONISQUE ADJACENTIS.) Irta Dr. HORVÁTH GÉZA. A bécsi állat- és növénytani társulat 1921-ben, egyik szakosztályi ülésén, elhatározta, hogy a reánk erőszakolt trianoni békeszerződés révén Ausztriának juttatott Fertő-tónak és vidékének tudományos kutatását szintén felveszi munkaprogrammjába. A kutatások megszervezésére és megindítására kiküldött előkészítő bizottság 1922. október 25-én terjesztette elő a részletes munkatervezetet és bejelentette egyszersmind azoknak az osztrák szakembereknek a neveit, a kik a szóban forgó terület földtani, limfiologiai és földrajzi viszonyainak, valamint növény- és állatvilágának tanulmányozására vállalkoztak. Az osztrák tudományos szakköröknek ez a vállalkozása tulajdonképen elismerést érdemelne és mi magyarok is csak örömmel üdvözölhetnénk, hogy Magyarország második legnagyobb tavának, a Fertő-tónak tudományos kutatásában, mint új (ámbár reméljük csak ideiglenes) társtulajdonosok, immár az osztrákok is részt akarnak venni. Ha azonban a bécsi állat- és növénytani társulatnak erre vonatkozó munkaprogrammját elolvassuk, lehetetlen azt minden szó nélkül hagynunk. Az osztrákok programmjában ugyanis a Fertő-tó és vidéke valami olyan területnek van feltüntetve, a melynek természeti viszonyai eddig még jóformán ismeretlenek, s a melyeknek tudományos feltárása most ő reájuk, az új tulajdonosokra vár. Elég világosan íejezik ki ezt a közzétett programúi következő szavai: „Es ist eine Ehrensache Österreichs, das uns zugesprochene Burgenland und speziell das so viele ungelöste Probleme bietende Gebiet des * Előterjesztette a szerző a Magyar Tudományos Akadémia mathematikai és természettudományi osztályának 1923. junius 4-én t;rrtott ülésén.