Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 20. (Budapest 1923)

Filarszky, N.: A Gleicheniaceák családjába tartozó tropikus harasztfélék leveleiről

A GLEILHENIACEÁK LEVELEIKÜL 7 ép ugy, mint Délamerikának (Brazília, Chile, Ecuador stb.) vannak sajátlagos alakjai, legfeltűnőbbek azonban az Ausztráliában, a Sunda-szigetek és a Philippinákon termő fajok. Minthogy a Gleicheniaceák számos (100-nál több) fajának osztályozásánál elsősorban a levelek alakzata és szerkezete jön tekintetbe, nem érdektelen azoknak természetes, rendszeres csoportositása, a mi nemcsak kellő áttekintést nyújt az itt uralkodó nagy változatosságról, hanem a fajok biztos és helyes felismerésénél, meghatározásánál is fontossággal bir. Ay. itt következő csoportosítás kizárólag a Magyar Nemzeti Muzeum növénytani osztályában levő anyag alapján készült; dc hogy más, gazdagabb gyűjtemények áttanulmányozása mellett ezt a csoportosítást még ki lehetne bővíteni, az kétséget nem szenved. V) /Aa ])! f)if 1 opter f/g ici (1. lypus). A levelek főgerincze egyszerűen szárnyalt, egyedüli elsőrendű, oldalágacskái a szárnyasan álló levélkék l'öerében folytatódnak, vagy az ülő levélkék vagy czimpák föerét alkotják. (1. ábra.) Féld. Gleichenia, platysoma K. MÜLL., Gl. simple,c HOOK. IÎ) isopterf/f/ia

. A levelek dichasialis (álernyősen elágazó) gerinczágakból összetett ujjas, szárnyas, bogas vagy áltengelyes levelek, a mennyiben a mindenkor hosszú erős nyélből folytatódó főgerinczen vagy az else"»- stb.-rendű gerinczágakon mindig csak egynemű, átellenes állású dichasialis, .ritkábban szárnyasan továbbágazó gerinczágak erednek ; az utolsó rendű dichasialis gerinczágak is mindenkor két teljesen egynemii szárnyalt ágat hajlanak. K csoportba a legváltozatosabb levélalakok tfirtoznak és a legtöbb Gleichenia levele ebbe a csoportba sorozandó. a) C'ymobotrya. Dichasiumos fürtös levelek; jellemző reájuk, hogy az elsőrendű átellenes ágaiknál mindig jóval erősebben továbbfejlődő főgerinczök van, mely mint a nyélnek egyenes folytatása azért is feltűnőbb, hogy ismételten hoz létre elsőrendű gerinczágakat, álcsúcsrügye tehát mindig erősen lejlel I és csak bizonyos, határolt ideig marad nyugalomban. Ilyenek a : 1. F. pseiHlo-tcruata (2. typus). ülv egyszer-, kétszer- vagy többszörösen összetett sajátságos levelek, melyeken a középső (fő) gerinczág, mint a nyélnek egyenes folytatása mindig csak későbben, utólagosan