Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 18. (Budapest 1921)

Kotlán, S.: Új-Guineai madár-cestodák. I

Il Dr. KOTLÁN' SÁNDOR oly módon, hogy a porális oldalon rendszerint egy, az antiporális oldalon pedig két egymás előtt fekvő, egymást ellapító here található. Ha egy ízben 4 here is előfordul, úgy mind a két oldalon találni két herét, melyek egyike kissé jobb- vagy balfelé van eltolódva. A vagina a cirrusburok mögött szájadzik be az eléggé tágas ivariöbölbe, kezdeti része izmos falú s már a cirrusburok első harmadának magasságában hólyagszerűen kitágul ; folytatódásában keskeny, kanyarulatos cső, mely az íz középvonalában egy apró receptaeulum semmist alkot. Az ovarium a kétoldali herék által a középvonalban szabadon hagyott területen foglal helyet, kétoldalt a herék előtt csak vékony és rövid ágakat bocsát ki. Ugyancsak a középvonalban foglal helyet a gömbölyded szikmirígy is. Minthogy e fajból csak kevésszámú töredék állott rendelkezésemre, az uterus fejlődését nem volt módomban metszetsorozatokban bővebben tanulmányozni. Teljesen érett ízek sem voltak jelen, úgy hogy a petetokok szerkezetét sem írhatom le. 7. Davainea Birói n. sp. (8—9. ábra.) Gazdaállat : Cyclopsittacus Maciluraithi KOTHSCH. Lelőhely: Sattelberg, 1899. IV. 29. Ez az új faj a papagályokban élő eddig ismert Davainea-któl első tekintetre is, az ízek tetemes dorsoventrális átmérője, tehát vastagsága által különbözik. A strobila nem lapos, szalagszerű, hanem többé-kevésbbé hengeres. Sajnos, a rendelkezésemre álló anyagban nem sikerült teljes példányokat találnom, úgy hogy sem a férgek teljes hosszúságát, sem pedig a skoleN szerkezetét nem adhatom meg. A nagyobbik nem teljes példány hossza 50 mm.; az elülső ízek 3 —4-szerte szélesebbek hosszúságuknál ; a hátulsó harmad ízeinek hossza csakhamar eléri a szélességei (1'f) mm.); az érett, petékkel telt ízek szélessége 0'9 mm., nem sokkal kisebb a dorsoventrális átmérő. Mint már az ízek hengeres alakjából is következtetni lehet, a cuticula aránylag erős és vaskos, a parenchyma kéregállománya pedig igen széles. A dorsoventrális és transversális izomzat mérsékelten, a hosszanti izomzat azonban annál erősebben fejlett. A hosszanti izomzat belső, eléggé széles rétegét a keresztmetszetben ovális alakú izomkötegek alkotják, melyek mindegyike 8—12 aránylag erős izomrostból áll, melyeken gyakran látni myoblastokat is : a külső réteg az előzőkhöz némileg hasonló, de keskenyebb és kisebbszámú izomrostból alkotott kötegekből áll ; az izomkötegek rostjainak száma a subcuticula felé fokozatosan csökken, majd csak egyes rostok