Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 18. (Budapest 1921)
Kotlán, S.: Új-Guineai madár-cestodák. I
10 Dr. KOTLÁN SÁNDOR stádiumában, a mikor belsejében már számos erősen festődő, buroknélküli pete látható, igen vaskos, szerkezetében a CLAUSEN 1 által Idiogenes utidisben leírt „capsule protectrice"-hez hasonló hártyából áll. Ezekben a stádiumokban készített egy-egy hosszmetszetben az uterus kb. 16 —18, szabad petét tartalmaz, melyek nagysága 0 0135 mm. Nemsokára azonban egy finom hártya veszi őket körűi, melynek alakja a hosszmetszetekben ovális vagy polvgonális. Ebben a stádiumban az uterus fokozatosan elveszti falazatát, s az ízek egész parenchyináját az egyes peték által alkotott hálózat tölti ki egészen a hosszanti vízedényekig. Egy további stádiumban a peték fokozatosan csoportosulnak : az egyes csoportokat eléggé vaskos, hártyás burok veszi körül, melynek szerkezete a fejlődő uterus falazatára emlékeztet. Egy-egy ízben 6—7 petetok képződik, ezek átmérője () 0<S — 0 09 mm. Egy petetokban körülbelül 6—7 pete foglal helyet. 5. Davainea allomyodes 1 n. sp. (5. ábra.) Gazdaállat : Ci/clopsittacas Edwardsii Orsi;. Lelőhely: Erima. Ez a faj bizonyos tekintetben a FUHRMANN által leírt D. aruensis-hez hasonlít, tőle azonban csekélyebb nagysági méretein kívül, főleg a hosszanti izomzat eltérő szerkezete által különíthető el. A kifejlett példányok hosszúsága 60 mm., legnagyobb szélessége 0 54—0*76 mm. A skolex gömbölyded, átmérője 0"255x0"289 mm. A rostellumon két sorban mintegy 160—200 typikus Davainea-horog foglal helyet, melyek hossza 0"017—0 01S mm. A szivókák kerekdedek, 0-078 mm. átmérőjűek és számos apró horoggal felfegyverezettek. A strobila nyaki része 012—0*2 mm. széles, az izeltség 1—18 mm-nyire a skolex mögött kezdődik. Az első harmad izei hosszuknál 3—4-szerte szélesebbek, normális összehúzódás esetén körülbelül 0189 mm. szélesek és 0054 mm. hosszúak. Ez az arány egészen az érett, petékkel telt izekig megmarad. A kiválasztó rendszer nem tüntet fel különösebb szerkezetet. Az izomzatot hosszanti, transversális és dorsoventrális rostok s azonkívül az atrium genitale eléggé jól fejlett sugaras izomrostjai alkotják. A külső hosszanti izomréteg egyenletesen szétoszlott rostokból áll, melyek egyszerű réteget alkotnak. A belső izomréteg érösebben fejlett, vaskos izomkötegekböl áll. melyek O'Ol — 0 02 mm-nyire mindkét végükön elkeskenyednek, mi által orsóalakúvá válnak ; a kötegek duzzadt középrésze helyenként 1 E. CLAUSEN , Recherches anatomiques et histologiques sur quelques cestodes d'oiseaux. Thèse. Neuchâtel 1815. p. 39. 1 SMoç = más, fivcoArjç = izmos.
