Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 18. (Budapest 1921)

Filarszky, N.: Kapeller Kristóf (1835-1918) alga-gyüjtései a Quarnero öbölben

114 Dr. FILAR SZKY NÁNDOR erregenden Pflanzengebilden diejenigen, welche in den Fluthen der ungarischen Meeresküste gedeihen, vorzuführen, betreten wir ein Gebiet, auf welchem die Thier- und Pflanzenwelt sich dermassen nähert, dass eines in das andere überzugehen und sich zu verschmelzen scheint". A jó öreg úr itt bizonyára a Bryozoákra gondolt, melyeket ugy mint a régi moszatgyüjtők az algák módjára kezelt, ezekhez hasonlóan ugyancsak papirlapocskáki a szárított, formolba eltett és gyűjteményébe besorozott ; egyeseket talán algáknak is nézett ; (különben ugyan ily módon preparált kis tengeri Grustaceákat, sőt Molluscákat is, félig sós vizben élő Bryophyták és Spermatophyták mellett). Kis dolgozatában csodálja a nem nagyon mély helyeken, sziklákon, virágok módjára nyiló Actinidiákat, rámutat azok mozgási tüneményeire, mellyel állati voltukat elárulják, de viszont figyelmeztet azután arra is, hogy vannak apró, mikroszkopikus növényi szervezetek, melyek szintén élénk, önkényes mozgást végeznek, sőt szabadon helyüket is minduntalan változtatják, ami mind bizonyos inger behatására történik, mely a sejtekben rejlik s azokban kiváltódik. A továbbiakban rátér a szaporodásra, összehasonlítja a Holothuriák, Korállok és Spongiák osztódás és sarjadzás utján történő szaporodását némely alacsonyabb rangú növény hasonló szaporodási módjával, de a legnagyobb analógiát az állati és növényi szervezetek ivaros szaporodásában látja. Dolgozatának rövid bevezetésében e csodálatos tünemény méltatásával fejezi be elmefuttatását és rátér az algák rendszeres tárgyalására, mellyel, mint mondja, csak bepillantást akar nyújtani az egyszerű természetbarátnak. Klőször nagyon röviden adja az algák általános jellemzését ; a régi avult alga-rendszert követve, elősorolja azután az algák négy főcsoportját : a Protophytákat, Zygosporákat, Oosporákat és Carposporákat, ismerteti sorra azoknak a rendjeit: a Chlorophyllophyceákat, Gyanophyceákat, Zoosporeákat, Conjugatákat, Coenobieákat, Sphaeropleákat, Coeloblasteákat, Oedogonieákat, Chareákat, Fucoideákat, Coleochaeteákat, Florideákat és felemlíti az azokba tartozó nevezetesebb nemeket. Dolgozatának ez a fő és nagyobbik része inkább csak HAUCK könyvének igen rövid, felületes és hézagos kivonata, melyben a jó öreg úr sok helyen kissé elveti a sulykot, téved fejtegetéseiben és sokszor hamisan értelmezi az olvasottakat; e mellett elragadtatja magát az általa használt botanikai müvekben leirt és lerajzolt formák nagy változatosságától és a leglelkesebb bámulója az előtte oly csodálatosnak tetsző élettüneményeknek. Algologiai működéséről és tevékenységéről azonban nem ez a kis dolgozata, hanem szép és gazdag gyűjtése tesz tanúságot. A M. N. Muzeum növénytani osztályába került, oly nagy gonddal összeállított gyűjteményével szerezte legnagyobb érdemét a jó öreg úr és annak.méltó