Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)

Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből

82 BOÓS -LAJOS valamivel hosszabb. Penise' hengeres, illetőleg orsóalakú, mely benyílása felé lassabban, az

L epiphallus felé ellenben gyorsabban vékonyodik; epiphallusa szintén orsóalakú, a penisnél rövidebb, a hosszú, vékony ondócsatornába egyenletesen megvékonyodva megy át. A penis visszahúzóizma nagyon hosszú és erős, az epiphallus legelején tapad; a párzótáska nyele izmok közvetítésével szintén összefügg az általános visszahúzó-izomrendszerrel. A szemtártónyél visszahúzóizma a penis és a hüvely közt halad át. 7. Clausilia (Pseudalinda) fallax RM. (59-60. rajz). Köpenyszervek. Köpenyürege két kanyarulatnyi mély. Veséje nagyon rövid, Y

2 kanyarulatnál rövidebb, hátul szélesebb, előrefelé megvékonyodó, vége ívesen lekerekített. Szívburka nagyobb a vese felehosszánál. Bélcsatorna. Pharynxa meglehetősen megnyúlt, radulazacskója kicsiny, kissé fölfelé kunkorodott. Nyálmirigyei tömör állományúak, a nyelőcső fölött egész hosszukban érintkeznek, a nyelőcső alatt azonban csak a 69. rajz. A Clausilia (PseudalindaJ jallax RM. radulája. közepük táján, karcsúak, eléggé hosszúak, azonban a nyelőcső felehosszánál jóval rövidebbek. R a d u 1 a (59. rajz). Belső fogait karcsú, megnyúlt alaplemezük jellemzi. Középsőfoga egyhegyű, azonban az ectoconusok nyomai is megvannak kis szögletek alakjában ; mellékfogai kéthegyűek, számuk 9 ; a 10-ik fognál kezdődik a mesoconus hasadása, a belső peremfogak háromhegyűek, kifelé haladva a fogak száma nő, a legszélsők már csipkés szélűek, széles 1 9 20 lemezalakúak. A radula képlete : ——[- ö—~. 1 Ji o O Ivarkészülék (60. rajz). Hímnősmirigye a B. és 4. kanyarulatban foglal helyet s 5—6, kevés, de nagy acinus alkotta bojtból áll, a bojtok szabad felülete pigmentes. Hímnősvezetéke a szokásos szerkezetű, azonban aránylag rövid és közepe tája csak mérsékelten vastagodott meg.