Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)

Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből

2 ' Ï ? R Ebből a munkából óhajtom kivenni részemet, midőn az alábbiakban a nálunk előforduló tüdőscsigák — Pulmonáták — nagyobb sorozata anatómiájának legfontosabb vonásait megismertetem. A munkának nem alkalomszerűen vágtam neki, mert ez szervés alkotórésze készülő magyar Mollusca-faunámnak. Az itt közölt eredmények eredetileg ebbe a munkába voltak szánva, azonban arra való tekintettel, bogy e munkám csak évek múlva láthat napvilágot, az eredmények közlését nem halaszthattam akkorra, mert hiszen külföldi búvárok mind nagyobb és nagyobb számmal vetik magukat a kevésbbé ismert keletibb faunák tanulmányozására s ily körülmények közt kötelességemnek tartom, hogy az elsőbbséget megóvjam nem a magam, hanem a magyar tudomány számára. Ez a szempont eléggé súlyosnak tűnik fel előttem, akár a speciálisan magyar fajokat tekintem, a melyeket megismertetni elsősorban a mi kötelességünk, akár azokat, melyek általánosabban elterjedt európai vagy épen az egész palsearktikus regióban élő fajok. Mert az alább megismertetendő fajok tekintélyes része e két csoportba tartozik s úgy vélem, hogy a magyar tudományra csak haszon származhatik belőle, ha ezekkel kapcsolatban is magyar kutató neve szerepel az irodalomban. A dolog természetéből folyik, hogy munkám mozaikmunka, melyet magasabb egységekbe összefűzni ez alkalommal csak helyenként kíséreltem meg, ott, a hol a mozaikszemek önmagukban is alkalmasoknak és elégségeseknek bizonyultak ilyen magasabb egység megalkotására ; a többiek csak az ismert vagy a még megismerendő adatokkal egyetemben foglalhatók hasonló módon össze, ez azonban jelen dolgozatom keretén kívül esik. Tarka változatossággal követik itt egymást olyan fajok, melyek anatómiai tekintetben eddig teljesen ismeretlenek voltak, azután olyanok, a melyekre vonatkozó adatok kiegészítésére avagy javításra szorulnak. Minderről külön-külön, az illető helyen emlékszem meg. Igen tekintélyes számmal szerepelnek az apró fajok, a Molluscák minutiái, melyeknek ismerete természetszerűleg a léghiányosabb, vizsgálatuk nem csekély nehézségei miatt. Főképen ezek között vannak olyan messze elterjedt fajok, melyekre föntebb czéloztam (Vitrea-fajok, apró Planorbis-ok stb.). DÍ olyan nagyobb fajok is akadnak köztük, melyeknek vizsgálata semmiféle különösebb nehézséggel sem jár (pl. Physa), s a melyek anatómiai ismeretének forrása még ma is LEHMANN 44 éves hiányos adatai és nagyon is vázlatos rajzai. Mint dolgozatom czíme is utal rá, az anatómiai viszonyokat elsősorban a rendszertan szempontjából vizsgáltam s így fő figyelmemet a rendszertani szempontból fontos szervekre fordítottam. Régóta ismeretes, hogy ebből a szempontból főképen a rágókészülék és — különösen a Pulmonátákat illetőleg — az ivarkészülék a legfontosabb része a szervezetnek. De figye-