Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)

Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből

32 A SOÓS LAJOS. felületén, tetemes mennyiségű, egyenletesen elosztott, finomszemű pigment van. A hímnősvezeték a fehérjemirigy alapjánál ágazik ketté, az egyik ág, a hím vezeték egyenesen az ivarnyílás irányában halad, a másik az ellenkező irányba fordulva behatol a fehérjemirigybe s itt nyílik beléje ennek a vezetéke, ez utóbbi vastagabb amannál. A sajátságos elhelyeződésnél fogva a petevezeték a fehérjemirigy vezetéke egyenes folytatásának látszik. A petevezeték hengeres cső, s épen úgy, mint a női vezeték többi része is, vízben nagyon erősen megduzzadó szövetekből áll; kezdőrésze vékonyabb s erősen össze van csavargatva, úgy hogy csővolta csak teljes szétfejtése után látható, e nélkül ellenben egyszerű zacskóalakú tágulatnak látszik; a petevezeték következő szakasza sima felületű, nagyon tág s alább még jobban kitágulva éles határ nélkül megy át az uterusba, melynek folytatása viszont az ivarnyílás felé lassan, egyenletesen megvékonyodó hüvely. Párzótáskája, mint már említettem, nagyon magasan nyílik, nyele nagyon vékony, eléggé élesen elhatárolódó tartálya tojásdadalakú. Hím ivarvezetéke szorosan a női ivarvezeték mentén fut le s egyszerű vékony cső, melynek falán majdnem a kezdetétől fogva mirigyek ülnek, úgy hogy a vezetéknek majdnem egész felső része prostatának nevezendő. A prostata-szakasz körülbelül a párzótáska benyílásának a magasságáig ér. A vezeték további folytatása, vagyis az ondócsatorna nagyon vékony cső, mely a női ivarnyílásig a hüvely mentén halad, ott nagyon kicsiny darabon behatol a test szövetei közé s azok közt halad a hím ivarnyílásig, a hol kiszabadulva egyenes vonalban fut a penisig. Penise hatalmas, bunkóalakú szerv, mely distalis végén, vagyis az ondócsatorna beömlésénél a legvastagabb s innen kezdve egyenletesen vékonyodik egészen a penishüvelyig ; az utóbbi hengeralakú, a penisnél felényivel rövidebb, attól élesen elhatárolódik, mert jóval vastagabb annak proximalis végénél. A penishüvelynek a penis felé eső végéhez közelebb félgömbalakú függelék ül, melynek hogy mi lehet a feladata, nem volt megállapítható. E duzzanat a 6. rajzon nem látható, mert a nézőtől elfordult oldalon foglal helyet, ellenben látható a nagyobb nagyítással készült 7. rajzon. A hím ivarnyílás kevéssel a bal tapogató mögött fekszik — az állat u. i. balra csavarodott — s mögötte nem nagy távolságra található a női ivarnyílás. Meg kell jegyeznem, hogy a két nyílás távolsága jóval nagyobb, mint a 6. rajzból következtetni lehetne. E rajzon a két nyílás azért esik olyan közel egymáshoz, mert conserválás alkalmával összehúzódott példányról készült. A helyes viszonyokat a 8. rajz tünteti fel, melyet teljesen kinyúlt példányról rajzoltam. Az ondócsatornának a test szövetei közt futó része olyan élesen látható, mint a rajz feltünteti, mert a fölötte fekvő szövetréteg nagyon vékony és átlátszó. Ez utóbbi rajzon a penis kitúrt állapotban látható s ennek tanúsága szerint a penis