Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 15. (Budapest 1917)

Soós, L.: Vizsgálatok a magyarországi Pulmonáták rendszertani anatómiája köréből

14 SOÓS LAJOS­szükséges a két résznek pontos névvel való megjelölése. Az alsó, vagyis a beömlés helye és a függelék közé eső részt szár nak, a függelék és a tar­tály közé eső részt pedig kocsány nak nevezhetjük. A női vezetéknek másik járulékos szervei a nyálkamirigyek (glandulae mucosae), melyek a párzótáska beömlésének helye alatt nyílnak a vezetékbe, attól kisebb vagy nagyobb távolságra. Számuk, alakjuk, elhelyez­kedésük nagyon különböző, egyszer örvösen helyezkednek el a vezeték kerü­lete mentén, máskor symmetrikusan annak kétoldalán, ritkábban lemez, de rendesen osőalakúak, egyszerűek vagy elágazók, számuk egyszer csak egy pár, máskor ellenben sokkal több. A harmadik járulékos szerv a nyíltok (bursa telae amoris), mely rendesen tojásdadalakú s belsejében nagyon változó alakú és szerkezetű mészképződmény található, a szerelemnyil (tela amoris). A nyil­tokok vagy mindjárt a nyálkamirigyek alatt találhatók, vagy pedig jóval alább foglalnak helyet a hüvely falán. Számuk 1—4 között változik, azon­ban, ha számuk nagy, mindegyikban nem szokott nyil lenni. Végül a női vezeték negyedik függelékes szervei, azappendiculák hengeres képződmények, számuk változó. Ezekről való ismereteink még meglehetősen fogyatékosak s még azt sem tudjuk biztosan, de valószínű, hogy ez elnevezés alatt különböző morphologiai értékű képződmények lappanganak. Az ivarvezeték végső, páratlan részét, mely a hím és női vezeték egyesülésének helye és az ivarnyílás közé esik, p i t v a rnak (antrum ge­nitale) nevezzük. Csőalakú, rendesen nagyon rövid és csak kivételesen ér el nagyobb hosszúságot. Ezek a részek fordulhatnak elő a legbonyolultabb, legtökéletesebb fejlettségű ivarkészüléken. Azonban nem minden Stylommatophora ivar­készüléke ilyen bonyolult, mert tetemes, sőt nagyobb részüké jóval egy­szerűbb, a mennyiben hiányozhatik róla a női ivarvezeték járulékos részei közül a nyíltok és a nyálkamirigyek, a párzótáskáról pedig a nyél függeléke, sőt ritka esetekben a párzótáska mindenestől is hiányozhatik s igen gyak­ran hiányzik az ostor, ritkábban pedig a penis visszahúzóizma is. A Basommatophorák ivarkészüléke alapjában véve ugyané szerint az alapterv szerint épült föl, azonban egy igen fontos vonásban eltér tőle, jelesen abban, hogy az ivarvezeték mindjárt a fehérjemirigy beömlésének a helye körül két, hím és női részre válik szét s a két rész többé nem is egyesül egymással, következésképen külön hím és külön női ivarnyílásuk van. A hím ivarnyílás közvetetlenül a tapogató mögött található, míg a női ivar­nyílás hátrább, a Planorbis-okon például kevéssel a hím nyílás mögött, a Limnaeák­on ellenben jóval hátrább keresendő. A hím járaton nagyjában ugyanazokat a részeket lehet megkülönböztetni, mint a Stylommatophorá-

Next

/
Thumbnails
Contents