Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 11. (Budapest 1913)

Franzenau, Á.: A rozsnyói wolnynról

104 D

:- J. C. H. D

E MEIJERE tengelyarámi: átszámítva, az a:b:c = 0-81543: 1 :1'31359 értékeket kapjuk. A vizsgált kristályoknak kifejlődése nagyjából a rozsnyói typusnak felel meg, csakhogy a kombinácziók összetételében anyagomnál jóval több alak vesz részt, mint az eddig ismerteknél és az egyes formák lapjainak felületi nagysága a leirottakétól elütő arányokat mutat. így kristályaimnál a (001

J és (ill) alakoknak lapjai aránylag kicsinyek; a rendesen kicsiny lapú (113] és {100} mindkét kristálynál, a (Oil} és {114} pedig az egyiknél igen nagy felületüek. A kristályaimon megállapított összes formák az alábbiak : {100} oo Poo {114} 1 iP {010} oo /'oo {113} 1 sP {001} 0 P {111} P {210} ooP2 {234} 3 4 P

3 2 {110} oo P {4.7.10} 7 10 P

7 4 {130} oo P3 {124} 1 2 P2 {102} 1 2 Poo {122} P2 {011} Poo {137} 3 7 P3 {012} 1 2 Poo {133} P 3 {013} 1/3 Poo {146} 2 3 P4 {.1.12.14} 6 7 P 12. Ezek közül az {lOO}, {010}, (OOl}, {210}, (llO), {130}, {102}, {011}, (012], (114], {113],

{ill] és{l22) a rozsnyói anyagon már ismertek voltak. Más lelhelyű wolnynon meghatároztattak a (013], (124] és (146] alakok. A barytnak sajátos formái, de a wolnynon most első izben megállapítottak az (137] és (133}, míg a wolnynra és barytra egyaránt újak a (234}, (4.7.10} és {1.12.14}. A felsorolt alakoknak a kristályokon való előfordulására nézve a következőket tapasztaltam : Az I-el jelölt 2-3 "^-nél valamivel szélesebb és majdnem 1 mf

n vastag kristályon (Y. tábla, 1. ábra) a kialakult formák az {100} ooPoo {010} oo Poo {001} 0 P {210} ooP2 {110} oo P {130} oo P 3 {102} 'sPoo {011} Poo {012} 1 a P oo {013} 1 3 P OO