Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 10. (Budapest 1912)
Gaál, I.: A nagy-kürtösi barnaszén-terület
A NAGY-KÜRTÖSI BARNASZÉN-TERÜLET. 3 A mily jellemző ez a kövületes durva homok- és kavicsréteg, epp oly feltűnő és jól fölismerhető a feküjében látható világos szürke, laza kvarczhomok is, mely itt-ott agyagos, másrészt pedig néhány kemény homokkő-pad is előfordul benne. S miután ez a laza homok a kürtösi széntelep fedüje, ezenkívül üveggyártási czélokra is alkalmasnak bizonyult, előfordulási viszonyait kissé közelebbről is megfigyeltem. A MESSA-pusztán levő homokbányában föltárt kvarczhomok ebben a nemben szinte típusosnak mondható, mert csak kevés iszapolható anyag keveredett hozzá. Száraz állapotban valóságos futóhomok, s így — egyes esetekben legalább — nagy veszélyt rejt magában az itteni szénbányászatra nézve. Enyhítő csak az a körülmény, hogy a nagy-kürtösi szénterületen 10—60 cm vastagságú szénpala van a barnaszén közvetlen íedüjében, a mely a talajvíznek legalább egy részét fölfogja. 1 A szén fejtésekor pedig kedvező, hogy nyirkosán eléggé összeálló ez a kvarczhomok. Eétegzést nem igen észlelhetünk a komplexus laza rétegeiben, s így csak a beágyazott 1—2 homokkőpadon mérhető a dűlés. A MESSAféle homokbánya fölötti homokkőpad ÉNy felé dűl 3—5 fokkal ; meg kell azonban jegyeznem, hogy a dűlés foka nem állandó, valamint a feküben levő szénpala és barnaszéntelep dűlése sem. A csapásirány (EK—DNy) azonban megjelölhető, s mindenesetre érdekes, hogy ez alapiában véve megegyezik az erupcziós öv itteni határvonalának irányával. A kvarczhomok-képződmény legnagyobb vastagságát, közepes számítással 100—120 m-re becsülöm. Meg kell ugyan jegyeznem, hogy éppen ilyen természetű üledékek vastagsága változik leginkább, a mint azt magam is számos helyen észlelhettem. De annyi mindenesetre valószínűnek vehető, hogy Nagy-Kürtös vidékén — az erózió munkája folytán — a fölületen ma már csak utolsó foszlányait láthatjuk ennek a hajdan hatalmas méretű üledéknek. Ez a körülmény természetesen nagy fontosságú a geológiai tájékozódás szempontjából, s nagyon kívánatos, hogy a föltevés helyét bizonyosság, tapasztalat foglalja el : ezt a régibb mioczénbomokot legalább két-három egymástól távol eső ponton át kell fúrni. Egyetlen mélyfúrásunk eddig a balassa-gyarmati, melynek adataiból NOSZKY JENŐ kartársam, s a fúróvállalat 2 szívességéből a következőket közölhetem : 1 Másrészt pedig a kvarczhomok fedüjcben is vaunak agyagos rétegek, s ezek is visszatartják a csapadék egy réazének beszivárgását. 2 L AIT ILENRIK-féle mélyfúró stb. r.-t., a mely Balassa-Gyarmat város megbízásiból artézi vízre fúr a r. k. templom mellett (az Ipoly balpartján). 1*
