Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 10. (Budapest 1912)

Jugovics, L.: Kristálytani tanulmányok magyar ásványokon

KRISTÁLYTANI TANULMÁNYOK. 305 Mért Számított kr. n C1 l' 5167 5167 57°25' 57°23' 2 7 q (? 5167 6Ï57 10°56' 11° 1' 2 4 q r 5167 1011 8°50' 8°46' 3 15 TÍ e 1123 01Ï2 14°24' 14°19'36" o 12 TI r 1123 lOTi 23° 2' 23° 7'54" 5 8 fe 0221 0112 36°36' 36°51'46" 2 4 f « 0221 4483 27°20' 27°15'46" 2 7 EE' 4106 4516 53°54' 54° 7' 5 8 E r 4156 1011 10°30' 10°27' 4" 5 7 E e 41o6 0112 26°56' 27° 3'26" 5 6 7 2 9.11 7.9.2 11 51°58' 51°59' 5" 3 4 7 2 9.11 9.2.7 11 14°28' 14°23' 2 3 7 2 9.11 0112 25°44' 25°59'32" 3 6 f 7 2 9.11 10Î1 11°38' 11°27'57" 3 7 a a' 1120 21Ï0 59°58' 60° 0' • 3 TS 4 V a 2131 1120 23°28' 23°30'43" 3 14 a a 1120 44S3 23°36' 23°42' 2 4 II. RÓKAIIEGYI CALCITOK. Az 1011. év őszén a pestmegyei Üröm község határában a Rókahegy tövében levő agyagbányában szép calcit-kristályokat gyűjtöttem, melyek mellett szép gipszek is voltak kifejlődve. A calcit ós a gipsz az agyagban levő homokkő-darabokon ülnek. Keletkezésükre nézve a gipsz a fiatalabb, mert ennek kristályai a calciton találhatók. A gipsz-kristalyok gyakran 1 cm nagyok. A legtöbb színtelen ; de vannak szennyes-sárgák is, melyek azonban erősen megmartak. A kristályok az m= 110, b = 010 és 1=111 kombináczióját mutatják. A gipsz-kristályok mellett vagy azok alatt ülnek a calcit-kristályok. Ezek 3—8 mm nagyok, rendesen színtelenek és nem átlátszók. A megvizsgált hét kristályon a következő öt formát állapítottam meg: e = 011-2 — —\/iR s = 01Ï1 = —R >I> - 05o4 = 5/*R M = 4041 = 4fi V = 2131 - R3 Az uralkodó forma az e = 0llű negativ rhomboéder. A lapjai erősen rostosak az alaprhomboéder éleivel párhuzamosan ; e rostok néha mély barázdákká válnak. Annales Musei Nationalis Hungarici. X. -0