Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 10. (Budapest 1912)

Gaál, I.: A nagy-kürtösi barnaszén-terület

A NAGY-KURTOSI BARNASZEN-TERULET. » Az 51 esztendei termelés évi átlaga tehát 14,94-1 q.

1 A mi pedig a szén minőségét illeti, makroszkopikusan vizsgálva nem mindenütt egyforma. Általában lignitszerű, de van jobb minőségű, fekete, itt-ott kagylósan törő is. Fedüje felé 0*5—1 m vastagságig egészen földessé mállott, fekiije felé pedig több ponton bitumenes agyagot találunk. Chemiai elemzési adalaink még a mult század 60-as éveiből valók ugyan, de némileg mégis tájékoztatók. SILNICZKY és ALGŐVER szerint (1, p. 8) MÉHES REZSŐ és a bécsi cs. k. Földtani Intézet elemezték meg, a következő eredménynyel : MÉHES E. Bécsi földt. intézet 1. Szénmaradék . . _ „_ _ 53'30% 2. Hygroszkop. viz „ „ JF 12-77 « 17-5—14"8% 3. Éghető gázok 31-22 « 4. Hamu . „ _ _ _ _ 2-91 « 7*4—12'2 « 5. Kaloria _ _ 3717 3435- 3763 Ugyanezeket az elemzési adatokat közli KALECSINSZKY is (4, p. 181). A szakértők véleményei eltértek abban a tekintetben, hogy vájjon egy vagy több széntelep van-e Nagy-Kürtösön '? BAUER J. is két telepről szól (2, p. 160); szerinte a főtelep alatt 35 méternyire 2 m vastagságú második telep van. Erre nézve meg kell jegyeznem, hogy BAUER még nem ismerte azt a vetőt, mely az «Eva»-bánya szenét leveti, s így az I. számú fúrásban 27 m mélységben megütött széntelepet feküben levőnek véli. Mint már föntebb is érintettem, a «Borbála)) és «Eva»-bányák szene a kvarczhomok feküjében van. A fejtésre alkalmas, értékesíthető szén átlagos vastagsága 1*5 m. A szénképletet 0'1—0*6 m szénpala födi (3. ábra). Úgy látszik azonban, hogy ez a réteg a kürtösi határban is ki-kiékül, míg a szomszédos nagy-halomiban hiányzik.

2 A fedő kvarczhomokon keresztül szivárgó vizek tehát nagy mértékben pusztítják a széntelepet. A feküben igen szívós szürke anyagot találunk, mely általában nem, vagy csak itt-ott (igen kis mértékben) duzzad. Ez a réteg állítólag 50 m vastagságú. Az «Eva» bányaterület szenét eddig az «Isten áldás» altáró műve1 Úgy látszik egyébként, hogy a termelés nagyobb hullámzást mutatott, mert pl. K

AUFMANN K. adata szerint 1893-ban csupán az Éva-bányából 36800 q-t fejtettek. 2 Ez a körülmény pedig a széntelep vastagságára és minőségére is káros befolyású, másrészt pedig a fejtést is igen terhessé teszi.