Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1910)

Zahn, K. H.: Die ungarischen Hieracien des Ungarischen National-Museums zu Budapest. Zugleich V. Beitrag zur Kenntnis der Hieracien Ungarns und der Balkanländer

70 KARL HERMANN Z<5HN obscuris in squamas laxas exteriores transeuntibus. Flores lutei, styla subluteo. Heves : in silvaticis montium Mátra supra pag. Markaz et in m. Nagy-Gállya (

JÁVORKA). f) Subsp. plumbéum FR. — Transsilvania : Piatra-Krajuluj pr. Pojana Batschi (KOTSCHY). g) Subsp. symphytoides ZAHN, nov. subsp. — Caulis ad 60 cm. altus gracilis vel crassiusculus violaceus, superne disperse glandulosus denseque tloccosus, inferne sparsim floccosus, ubique modice pilosus (1'5—

2 mm., basi ad 3*5 mm.). Folia rosularia alato-petiolata magna (lamina ad 16 cm. longa), ovato-lanceolata (exteriora minora), subtus + violacea, acutiuscula, vel oblongo-lanceolata breviterque acuta, basin versus cito sensimve attenuata, denticulata vel basi breviter glandulosodentata, atrimtjue disperse rigidiusculeque pilosa (0"5

—1 mm.), in margine nervoque dorsali et in petiolo densius pilosa (ad 2 mm.), submollia, sublutescenti-viridia ; caulina 2, imum late alato-petiolatum maximum, radicalibus simile, summum lanceolatum longe acuminatum subtus subfloccosum. Acladium 5 cm. longum, rami primaiii 4 valde remoti, ordines axium 3, capitula ad 15. Involucrum 10 mm. longum ovatum, squamis sublatiusculis subacutis obscuris viridi-marginatis breviter subpilosis disperse glandulosis, in margine usque ad apicem barbulatam dense floccosis. Pedunculi cani subpilosi disperse glandulosi, pilis basi obscuris. Flores stylique lutei. — Habitu II. Pollichicte SCH.-BIP. — Maio. Borsod : Alsó-Hámor (BUDAI). 57. Hieracium transsilvanicum HECFF. Transsilvania : Pr. Árpás (RECKERT), Ökörszállás [Yurfu mare (KOVÁTS

, sub nom. «

Crépis Fussii KOVÂTS

»), in valle «Bullatal», Malomviz, Sebeshegy, Ober-Tömös, in m. Barkacs, Grossau (BARTH), Nagyszeben : Götzenberg (

DIETL

), Piatra mare (MISSBACH), Piatra alba (

HEUFFEL

), Yerespatak (

CSATÓ

), Brassó (

MOESZ

), Poplaka pr. Hermannstadt (Fuss, sub nom. «silvaticum GOUAN»); in valle Zsijecz ad m. Pareng (

JÁVORKA

), in valle ad Kolozsvár (LOJKA), Betyezát (HEUFFEL) ; Ferenczfalva (

BERNÁTSKY), Herkulesfürdő (HEUFFEL) ; Csik (KÜMMERLE) ; Badna (PORCIUS), in m. Cisia ad Badna-Borberek (KÜMMERLE) ; in alpe Nagy-Bihar pr. Bézbánya (KÜMMERLE) ; Máramaros : in alpe Petrosa (

KOVÁTS

), Hoveria, Czerna liora, Pop Iván, Sziget, Nagy-Pietrosz, A'alea repede (

FILARSZKY et JÁVORKA) etiam f. dentata (YÁGNER

), Priszloptető et Stanuluj vertiku pr. Borsabánya (

FILARSZKY et JÁVORKA

) ; Alsó-Fehér : Szkerisóra (

CSATÓ

) ; Hunyad r