Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1910)

Soós, L.: A Helix arbustorum hím csirasejtjének fejlődése

A HELIX ARBUST0EU3I HÍil CSÍRASEJTJÉNEK FEJLŐDÉSE. 247 nevezi, mivel KORSCHELT figyelte meg először az Ophryotrocha nevű gyűrűsférgen. Hangsúlyozom, hogy a reductiónak itt ismertetett módja csak schema, a mely a valóságban korántsem ilyen egyszerű. A kérdés bonyolult volta azon sarkallik, hogy a tetrádok roppantul eltérő módon jönnek létre, másrészt pedig a chromosomák a gomolyból rendesen fölötte bonyolult módon alakulnak ki. Nem csodálkozhatunk tehát azon. hogy a kérdésre vonatkozó irodalomban majdnem annyi értelmezésre, egyéni magyarázatra bukkanunk, mint a mennyi közvetetlen megfigyelést találunk. A pseudomitotikus oszlás két módját egy-egy példán óhajtom megmagyarázni. Altalános tájékoztatóul a RATH (99) vizsgálatai által híressé vált Gryllotalpa hím csirasejtjének oszlását ismertetem néhány szóval. A Gryllotalpa spermatogoniáinak 12 chromosomája van. Azonban az I.-rendű spermatocyták gomolyából nem 12, hanem csak hat, hosszában kétfelé osztott szelvény (segmentum) keletkezik. A szelvények vége később összetapad, s a szelvényekből ily módon hat gyűrűalakú chromo soma keletkezik. A chromatin utóbb a gyűrű négy pontján tömörül, a tömörülésből keletkezett chromatincsomók később egészen közel tolódnak egymáshoz és végső eredményként négy gömböcskéből álló chromosoma, vagyis tetrád lesz belőlük, a hat gyűrűből hat tetrád, tehát a mag chromatinja összesen 24 gömböcskéből áll. Az első érési oszlás alkalmával mindegyik sejtbe 12—12 gömböcske jut, a második alkalmával pedig 6—6, vagyis ily módon a chromosomák eredeti száma felényire csökkent. Hogy ezek közül az oszlások közül melyik az iker-, és melyik a csökkentő oszlás, azt a chromosomák gömb alakja miatt nem lehet meghatározni. Hasonló módon folynak le a Copcpodák petéinek érési oszlásai, mint RÜCKERT (102, 103) és HACKER (43) vizsgálataiból tudjuk. A reductio módját különösen világosan lehet megfigyelni a Cyrlopson (RÜCKERT). A chromosomák száma 24. A csirahólyag gomolyából 12 chromosoma keletkezik, melyek mint már előbb a gomoly chromatinfonalai is, lioszszában kétfelé hasadtak (pscudoreduclio). Ezek a kettős chromosomák harántul még két részre oszlanak, vagyis tetrádokká alakulnak át, azonban ezeknek alkotórészei nem gömbalakúak, hanem hosszában megnyúltak. A tetrádok utóbb a magorsó közép- (aequator) síkjában csoportosulnak s egyes tagjai az érési oszlások során úgy oszlanak meg — a mint az egészen pontosan megállapítható — hogy az első oszlás alkalmával 24—24 olyan rész jut más-más sejtbe, melyek különböző c hromosomákhoz tartoztak, vagyis a tetrádokban egyesült 2 - 2 chromosoma egyik fele a petében marad, a másik az első iránytestbe jut; ez