Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1909)

Bolkay, I.: A magyarországi békák lárvái

94 BOLKAY ISTVÁN esik az utóbbihoz. A szemek a test felső szinén vannak, kidomborodók ; a közöttük levő távolság egyenlő az orrlyukak közével és a száj szélességével. A spiraculuin hátra és kissé fölfelé irányul, a szem és a hátulsó végtag beizülése között középen fekszik; felülről és alulról egyaránt jól látható. A végbélcső jobboldalt, közvetetlenül az alsó farkvitorla alsó szele mellett nyilik. A fark magassága kétszernél mindig többször, de háromszor sohasem (2*2—2*7) foglaltatik a fark hosszúságában. Lándzsaalakú, a végén meglehetősen kihegyezett. A felső vitorla mérsékelten domború, jóval magasabb, mint az alsó, eredeténél csak kevéssé emelkedik ki a hát felszinéből ; eredete összeesik a spiraculum nyílásánál vont merőlegessel. A fark teste a tövén mérve két és félszer, söt háromszor is foglaltatik a fark legnagyobb magasságában. A nyálkatüszők; elég jól láthatók. Lefutásuk ugyanolyan, mint a Rana esculentá-n, kivéve azt, hogy a felső vitorlán haladó vonal nem csak a fark közepe tájáig, hanem egészen a fark hegyéig terjed. A száj. A csör felső kávája fekete, az alsó pedig feketével szélesen szegélyezett. A száj körül egy sor szemölcscsel szegélyezett, csupán a szájzugokban találunk két sort. A felső ajkon három fogsor van; az első sor teljes, a második nagyon szélesen megszakított a közepén, a harmadik nagyon rövid. Az alsó ajkon négy fogsor mutatkozik ; az első a legrövidebb, a következő három közel egyforma hosszú, a negyedik nagyon keskenyen megszakított a közepén, bár ritkán teljes is lehet. Színezet. A hátoldal vörösesbarna vagy feketebarna, az oldalakon aranycsillogású foltokkal, a hasoldal gyöngyházfeher. A fark teste épen olyan mértékben van behintve szürkésbarna foltokkal, mint a felső vitorla, azonban az alsó vitorla észrevehetően kisebb mértékben márványozott, mint a felső. A felső vitorla szabad szélének közepe táján egy sor nagyon sötét foltot látunk, a mely a Rana agilis lárváinak határozott bélyege. Termőh elyek : Pilis-Maróth, 1899 máj. 19.; Barilovic (ModrusFiurne m.). 1902 jun. 15.; Csúcsa, 1903 jul. 5.; Eimaszombat, 1907 julius 6. Méretek (rum.-ben) Rimaszombat Csúcsa Barilovic Pilis-Maróth Egész hosszúság „ „ „41 41 34 33 A törzs hosszúsága _ _ _ _ _ 14 15 13-5 13 A törzs szélessége __ 9-5 10-5 9 8-5 A fark hosszúsága „_ _ 27 26 20 "5 20 A fark magassága _ „ to 10-5 8 9