Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1909)
Bolkay, I.: A magyarországi békák lárvái
92 bolkay istván A végbélcső jobboldalt, közvetetlenül az alsó farkvitorla alsó széle mellett nyílik. A fark magassága —3-szor foglaltatik a fark hosszúságában; tompa csúcsban végződik. A felső vitorla jaszenaki példányokon enyhén domború, nagyon kevéssé emelkedik ki a hát felszineből, s csak valamivel magasabb, mint az alsó ; ezzel ellentétben a mrkopalji példányok felső vitorlája nagyon domború, magasan kiemelkedik a hát felszínéből és sokkal magasabb, mint az alsó vitorla. A felső vitorla eredete jaszenaki példányokon nem éri el a spiraculum nyílásánál vont merőlegest, mrkopalji példányokon ellenben azzal épen összeesik. A fark testének a magassága a tövén mérve, háromszor, sőt négyszernél is valamivel többször foglaltatik a fark legnagyobb magasságában. A nyálkai ÜSZŐ h nagyon elmosódottak. A száj. A csőr felső kávája fekete, az alsó szelesen feketével szegelyezett, szélein nagyon finoman fogazott. A száj két oldalán bárom sor szemölcs mutatkozik, az alsó ajak szelét ellenben csupán egy sor szemölcs szegélvzi. A felső ajkon négy fogsor van, az első teljes, a második szélesen megszakított a közepén, a harmadik a másodiknál rövidebb, a negyedik nagyon rövid. A negyedik fogsor csupán csak idős lárvákon található lel, fiatal lárvákon állandóan hiányzik, némely esetben még a harmadik fogsor is hiányozhat. Az alsó ajkon hasonlóképen négy fogsort találunk, melyek közül az első három teljes, a negyedik pedig nagyon keskenyen megszakított a közepén. Színezet. Színezet szerint a lárvák kétfélék. A jaszenákiak teste felül sötét feketésbarna, alul halvány barna, a farktest sárgásfehér s a nagyon halvány farkvitorlákkal együtt sűrű barna pontokkal borított. Eme pontozás a felső vitorlákon sokkal sűrűbb, mint az alsón. A mrkopaljiak felül szürkésbarnák, alul szürkésfehérek, a farktest sárgásfehér, a farkvitorlák színtelenek és sokkal csekélyebb mértékben vannak behintve barna pontokkal, mint a jaszenákiak. A fark testén a barna pontok apró, barna foltocskákká tömörültek. Ezenkívül az egész testen láthatunk szétszórtan apró sárgásfehér, élő állapotban fémfényű foltokat. Később, midőn a hátulsó végtagok teljesen kifejlődtek, a femfényű foltok eltűnnek s a fark testén nagyobb barna foltok kezdenek mutatkozni. Mint a fentebbi leírásból és a közölt meretekből kitűnik, a jaszenáki és a mrkopalji lárvák egymástól több tekintetben különböznek. Csak mint a legfontosabb különbségeket sorolom fel a fark magassága, a test általános alakja 1 és a színezetben nyilvánuló különbségeket. Ezek között mindenesetre legfeltűnőbb a színezetben és a fark magasságában 1 A jaszenaki lárvák teste gyöngédebb alkotású, nyúlánkabb, a mrkopaljiaké pedig erősebb, zömökebb.
