Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1909)

Madarász, Gy.: Adatok a vadludak természetrajzához

VII. ANNALES MUSEI NATION ALIS HUNGARICI. 1909. ADATOK A VADLUDAK TERMÉSZETRAJZÁHOZ. Irta dr. MADARÁSZ GYULA. (V. tábla.) ZUR NATURGESCHICHTE DER WILDGÄNSE. Von Dr. J. v. MADARÁSZ. (Taf. V.) I. Az Anser neglectus SUSHK. csőrének színéről. Már ezelőtt öt évvel említette volt VOJNICH OSZKÁR barátom, hogy milyen pompás mulatságot szerez neki évről évre a «lengyel lúd», vagyis az Anser neglectus SUSHK. vadászása és felhívta figyelmemet arra, hogy a nevezett madár főleg őszszel óriási számban szokott a Hortobágyon tanyázni, a hol bő alkalom nyilik tanulmányozására. Szavainak igazolásául egy szép gunárt is küldött a Magy. Nemzeti Muzeumnak. CSÖRGEY TITUSZ, a Magyar Ornithologiai Központ első asszistense pedig, a ki gazdasági ornithologiai tanulmányok czéljából hosszabb időt töltött a NagyHortobágyon, arra figyelmeztetett, hogy e lüdfaj. melyet még mindig csak nagyobb csapatokban látott, április végéig tartózkodik ott és csak május első napjaiban tűnik el végleg arról a vidékről. Ezek után. midőn a mult év őszén s ez év tavaszán madártani tanulmányok végett a Nagy-Hortobágyra utaztam, elhatároztam, hogy ott majd különösen az Anser neglectust fogom megfigyelni. Minthogy azonban az egész Hortobágyot a Debreczeni Vadásztársaság béreli, mindenekelőtt ehhez kellett fordulnom. A társaság elnöke, dr. MAGOSS GYÖRGY, a legszivesebben engedte át vadászterületüket czéljaimnak, a miért ez úton is hálás köszönetemet fejezem ki. Úgyszintén köszönetet mondok VOJNICH OSZKÁR barátomnak, nemkülönben mindazoknak az uraknak, kik a legnagyobb készséggel és előzékenységgel igyekeztek segítségemre lenni. 1908 november G-án érkeztem a hortobágyi vadászterületre, hol ugyanakkor VOJNICH OSZKÁR barátom is vadászott és mindjárt megérke-