Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 6. (Budapest 1908)
Mauritz, B.: A nadapi zeolithek
IH MAURITZ BÉLA Végre platinlemezen a BuNSEN-láng felett izzítva a JOlo] lapjain eltűnik a kettős törés (4. stádium). A nadapi heulanditból lehetséges volt elegendő kiválogatott tiszta anyagot gyűjteni a chemiai elemzés czéljaira. Két különböző stufán gyűjtött anyag a következő eredményre vezetett : 1. stufa 2. stufa SiO 3 56'57 % 56-71 °o Al aO s 16-93 « 17-30 « CaO.. 6-91 « 7-05 « SrO 0-93 « 0-88 « Nct,0 1-68 « 1-80 « Kjb 1-25 « 1-37 « LÍ,0 nyom nyom ILO 16-15 « 15-87 « Sa 100-42 % 100-98 °o Ebből látható, bogy a nadapi heulandit is strontiumtartalmú, miként JANNASCH 1 már több előfordulásról kimutatta a strontiumot. A víztartalom a nadapi heulanditnál — miként a legtöbb előfordulásnál — 5 és (J molekula között foglal helyet. A paragenesisben a harmadik zeolith a chabazit, a melynek kristályai 3 cm-nyi nagyságot is elérnek. Igen ritkán víztiszták. A rhomboëder és igen elvétve az ellenrhomboëder lapjai által vannak határolva ; egyes a sarkélekkel parallel mély rostokban még egy skalenoëder lapjai ismerhetők fel, a mely azonban pontosabban nem volt megállapítható. Az eddig talált kristályok — kiképződési módjuk miatt — nem alkalmasak további optikai és chemiai vizsgálatra. Az utolsó zeolith a desmin, a mely legnagyobb mennyiségben fordul elő. Igen ritkán találhatók a kissé jobban kifejlett rjOOl) szerinti ikerkristályok, a melyek alig érik el az l'ő mm-nyi dimensiót (3. ábra. elforgatott felállításban), rendesen csak parallel rostos nyalábok vagy sugaras rostos gömbök találhatók, a melyeken csak a terminális lapok vannak kifejlődve. A megfigyelt formák : b = {010} c = {001} m = {110} f = {loi} E rostos kiképződésű, halvány sárgára színezett desmin chemiai összetétele a következő : 1 JANNASCH : Neues Jahrbuch für Min. Geol. Pal. 1882. II. 275. és ugyanott 1887. II. 39.
