Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 6. (Budapest 1908)

Mauritz, B.: A nadapi zeolithek

540 Dî MAURITZ BEI,A részéről közölt értékekkel. Utóbbi a Eeissit (= az epistilbit santorinszigeti előfordulása) szögértékeinek eltérését a Kalium- és Xatriumtartalommal magyarázza, Az általam eddig gyűjtött anyag nem elégséges egy teljes quantitativ elemzés elvégzésére és ennek folytán egyelőre az eltérés okát sem adhatom meg. Összehasonlításul álljanak itt a következő adatok : KOSE-TENNE V. FKITSCH LUEDECKE (Eeissit) c:c — (001):(001) 70°14' 68°13' 68°2P2' Ím: ml (110) : (110) 44°50' 45

c52' 45°54;6' HAUBITZ 68°13' 68°00' 68° 19^/1 44

c50' kitűnő reflexek A szögértékeknek ilyen módon való ingadozását már korábban is észlelték és vizsgálatukkal behatóan foglalkozott TRECHMANN.

1 Az optikai viszonyokat pontosan D

ES CLOIZEAUX,

2 TENNE

:

í és EINSTE

4 ismertették. A nadapi ejiistilbiten tett megfigyeléseim teljesen megegyezuek e korábbi észlelésekkel. (1. ábra.) Az optikai tengelysík parallel a symmetriasíkkal; a tompa bisetrix c a tompa ß szögben foglal helyet ; fehér fényben mérve c : c = S

1 2° A keresztezett dispersio fel nem tűnő ; a kettős törés negativ ; a középső törési exponens ß — 1 '5 ca erős törésű folyadékba való beágyazás útján határozva meg. A tengelyszög 2 Ka = 70°ca, pontos mérés nem volt eszközölhető, mivel a vékony kristályokból nem sikerült megfelelő orientált csiszolatot előállítani. Érdekesnek igérkezettmegkiséileni, hogy a nadapi epistilbit melegítés alkalmával liaa többi előfordulási helvekről származó 7/í m 1. ábra. Epistilbit hevités előtt, sonlókép viselkedik-e, mint 1 TRECHMANN

: Über einige Beobachtungen am Epistilbit. (Neues Jahrbuch für Min. Geol. Pal. 1882. II. 260.) 2 DES CLOIZEAUX : 1. C. :

L TENNE: 1. c. 4 HINNE

: Über die Umänderungen, welche die Zeolithe durch Erwärmen bei und nach dem Trübewerden erfahren. (Sitzungsberichte der kön. preuss. Akad. Wiss. Berlin 1890. 1163.)