Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1907)

Moesz, G.: Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez

378. moesz gusztáv 1904. SCHÜBE T

H

. : Flora von Schlesien. Breslau, p. 191. Sziléziából hat termőhelyet említ. « T

HOMÉ : Flora von Deutschland, Osterreich und der Schweitz. GeraEeuss. II. p. 237. 1905. M

AKINO T. : Observations on the Flora of Japan. (The Botanical Magazine. Tokyo, p. 24.) Jó leírása a japáni Aldrovandá-nak, mely Japán két helyén él. Virágzik julius- és augusztusban. Pártája zöldes. A virág rendszerint kinyílik és a szirmok nem hajlanak össze. Felfedezésének éve 1S90. A SCHOLZ B. JOS. : Die Pflanzengenossenschaften "Westpreussens. Danzig, p. 82 et 84. A czystochlebi tó, a hol C

ASPARY 1882-ben az Aldrovandá-t találta, kiszáradt, rétséggé alakították át. « WAGNER H. : Illustrierte Deutsche Flora. Stuttgart, p. 323. 1906. DIELS L. : Droseraceae. (Das Pflanzenreich. IV. Heft. 26. p. 112.) Az Aldrovandá-nak legújabb összefoglaló ismertetése. Aldrovandá-t ír és nem Aldrovandiá-t. A virágkocsány levélhónalji. A párta fehér. A termőhelyek felsorolása kissé hiányos. (Afrikát például kifelejtette.) Az eredeti rajznak mondott habituskép hibás. Főbb hibái : a virághoz tartozó levélorvöt nem rajzolta kettősnek ; ugyanezen örv minden levelét lemezes levélnek rajzolta ; a két virágot oly közel rajzolta egymáshoz, hogy közöttük, csak egyetlen egy levélörv van. A valóságban ez nem fordul elő. A szár alsó örvei visszafelé hajlanak, holott DIELS rajzában mind elállanak. A habitusképen a bogárfogó lemezek is hibásak. A F

RANCÉ R. : Das Pflanzenleben Deutschlands und seiner Nachbarländer. Stuttgart. I. p. 4S2. Az ábra hihetetlen helyzetben mutatja be az Aldrovandá-t : a növény ugyanis csúcsi végét teljesen kidugja a vízből ! « GLÜCK H. : Biologische und morphologische Untersuchungen über Wasserund Sumpfgewächse. Jena. 2-ter Theil. p. 128. Szobában kultivált Aldrovanda rügyeinek megvizsgálta fagyálló képességét. 12 drb. Aldrovanda-rügj, miután 10 napig jégben tartotta, egytől-egyig tönkre ment. Kutatja a turioképződést siettető és hátráltató körülményeket. a H

ABERLANDT G. : Sinnesorgane im Pflanzenreich. Leipzig, p. 129. Az Ahlrovandá-n&k csuklóízülettel ellátott érzőszőreiről szól. « PANTU : Vallisneria spiralis §i Wolffia arrhiza in Romania. (Analele Academiei Romane. Bucuresci. p. 311.) Bukarest ílórájában 1902-ben több ritka növényt fedezett fel, ezek között említi az Aldrovandá-t is.