Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1907)
Moesz, G.: Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez
AZ ALDROVANDA VESICULOSA ISMERETÉHEZ. 367: 1873. STEIN B. : Über die Reizbarkeit der Blätter von Aldrovandia vesiculosa. (Yerhandl. d. bot. Ver. der Prov. Brandenburg. Berlin, p. XXVI.) Találta 1871-ben Proskau mellett a neuhammeri tóbau és 1873-ban Rybnick mellett, a niedobschützi Mühlteicli tóban. Mindkét helyen virágzásban. Ez értekezés legjelentékenyebb része az, melyben a levéllemezek érzékenységéről ír. Érintésre a lemez két fele becsukódik. 24—36 óra kell, míg ismét széjjelnyílik. Hideg vízben a lemezek csukva maradnak. Legérzékenyebbek 27—30° R-nál. 1874. STEIN B. : Über die Reizbarkeit der Blätter der Aldrovandia, (Bot. Zeit, p. 389.) Tartalma mint a megelőzőnek. 1875. COHN FERD. : Über die Function der Blasen von Aldrovanda und Utricularia. (Beiträge zur Biologie der Pflanzen. Breslau.) Alapvető vizsgálat a levelek érzékenységéről és rovarfogó képességéről. Elősorolja azokat a parányi vízi állatkákat, melyeket az Aldrovanda levéllemezében talált. A mint az Aldrovandá-1 szűrt vízből Cyprisektől hemzsegő vízbe tette, a levéllemezek gyorsan megteltek Cyprisekkel. Hogy az Aldrovanda mirigyei választanak-e ki emésztőnedvet, nem tudja megmondani. A nagyobb állatokat a levél lemeze összenyomja. Az állat elhal és végül csak pánczélja marad vissza. A kisebb állatok nem nyomódnak össze, de azért ők is elhalnak. Hogy az Aldrovanda a rovarokat táplálékul használja, valószínű, mert gyökere nincs. « DARWIN C H . : Insectivorus Plants. London. Ismerteti COHN kísérleteit a szűrt és a Cyprisekkel telt vízbe tett Aldrovandá-\al. Leírja a lemez szőrképleteit. Előadja saját kísérleteit, melyeket húslével és húgyanyaggal végzett. DARWIN szerint a négyágú szőrök, a mirigyek és a lemez szélén álló fogak egyformán képesek a tápanyag felszívására. A hosszú ízeit szőrök, érző szőrök, érintésre ők idézik elő a lemez két felének bezáródását. Hogy a mirigyek emésztőnedvet is választanak ki, az valószínű. Leírja a var. australis-t Queenslandból és a var. verticillata-t Kalkuttaból. « K ERNER A. : Die Vegetationsverhältnisse des mittleren und östlichen Ungarns und angrenzenden Siebenbürgens. Innsbruck, p. 54. l'j adatot nem tartalmaz. 1875—6. REES und WILL H. : Einige Bemerkungen über ( fleischfressende» Pflanzen. (Sitzungsber. d. phys. med. Soc. zu Erlangen. Heft 8. Ref. J UST'S Bot. Jahresber. 1876. p. 934.) 1876. BÂILLON H. : Dictionnaire de Botanique. Paris. I. p. 93. Rövid leírás és a széthasadó termés rajza. « D UVALJ OUVE : Note sur quelques plante^ dites insectivores. (Bull, de la Soc. Bot. de France, p. 130.)
