Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1907)

Moesz, G.: Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez

AZ ALDROVANDA VESICULOSA ISMERETÉHEZ. 361: 1836. S

PACH ÉD.: Histoire naturelle des végétaux. Paris. Y. p. 4-88. Virága zöldesfehér. 1836—40. ENDLICHER: Genera Plantarum. Yindobonae. p. 907. Leírása. Előfordulása : Olasz- és Francziaország tavaiban és árkaiban. 1836—43. M

EISNER C. FR. : Plantarum vascularium genera. Lipsiae. p. 22. Rövid leírás. 1837. BERTOLONI A

NT

. : Flora Italica. Bononiae. III. p. 560. Leírás. Az eddig ösmert olasz termőhelyekhez mint újat a Bologna melletti Gandazollo mocsarat csatolja. 1838—39. R

EICHENBACH : Icônes Ű. German, et Helv. Lipsias. Tom. III. tab. XXIV. fig. 4521. Az ábra nem tünteti ki, hogy a virághoz tartozó levélörv kettős, sem azt, hogy ezen örvök leveleinek csak egy része visel lemezt. A lemez alakja sem helyes. A bibék is teljesen hibásan vannak rajzolva. 1842. LEDEBOUR C. FR. : Flora Rossica. Stuttgartise. I. p. 262. Ujat nem tartalmaz. « TREVISAN V. GR. : Prospetto della Flora Euganea. Padova. (Ismertetése : Bot. Zeit, 1843. I. p. 232.) BERTOLONI tévesen közli az Alclrovandá-t az Euganeák thermáiból. Itt nincs, de ebben a kerületben csakugyan előfordul. 1843—1870. SCHNIZLEIN AD. : Iconographia familiarum naturalium regni vegetabilis. Bonn. III. tab. 189. Feláztatott növényt rajzolt le, elég ügyesen. 1

844. T

REVISAN Y

ICT

. G

R

. : Bericht über die Arbeiten der Section für Botanik. (Flora, p. 683.) Ismerteti P

ARLATORE előadását a vizi növényekről és az Aldrovanda anatómiájáról. 1847. G

RISEBACH A. : Über die Vegetationslinien des nordwestlichen Deutschlands: Göttingen. Az Aldrovanda eloszlását nagyon szabályosnak mondja, a mennyiben az elterjedés területe hosszú és keskeny öv alakjában húzódik Litvániától Francziaországig. Ez övbe tartoznak : Montpellier, Arles, Orange, Piémont, Padua, Oppeln és Litvánia. 1S48. GRENIER et GODRON : Flore de France. Paris. I. p. 103. « MAL Y CAR. J. : Enumeratio Plantarum phan. imp. Austriaci uni versi. Yindobome. p. 288. A felső-olaszországi előfordulásokat közli. * PLANCHON J. E. : Sur la famille des Droseracées. (Annales des Sciences Nat. 3-ième sér. IX. p. 304.) Az Aldrorntula franczia termőhelyei : Orange, Arles, Le Médoc. Montpellier kétes.