Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1907)
Moesz, G.: Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez
AZ ALDROVANDA VESICULOSA ISMERETÉHEZ. 359: 1751. CHENON L. J. : Nova plantarum genera. Upsala. (LINNÉ: Amœnitates Academicae. Holmiae. Vol. III. p. 22.) LINNÉ könyvei közül itt van először az Aldrovandá-ról szó. Idézi Act. Bon.-1 (hibásan Comm. Bon. helyett) és PLUCNET-et, de leírását nem adja. 1753. LINNÉ C. : Species Plantarum. Holmia?. I. p. 281. Nevét következően állapítja meg : Aldrovanda vesiculosa. Leírása nincs. 1763. ADANSON : Famille des Plantes. Paris. II. p. 444. Az Aldrovanda nedve keserű és fanyar. 1779. LINNÉ C. : Systema Plantarum. Francofurti ad Mrenum. I. p. 766. Tömlői vannak, mint az UtriculariMnak. 1783. L AMARCK : Encyclopédie méthodique. Paris. I. p. 78. Rajza a 220-ik táblán. Az ábra helytelen, mert a virágok négy, közvetetlenül egymás után következő örvbe vannak rajzolva; mert a virágkocsányok vékonyak és mert a csésze csak félig bemetszett. L AMARCK ismeri az Aldrovandá-t Olaszországból és a provencei Arles-ből. 1785. ALLIONI C AR .: Flora Pedemontana. Augustae Taurinorum. II. p. 87. Leírásából idézem a következő mondatot : «Flos unicus, caulis nimirum in pedunculum abire videtur, dum ex latere ramum, sive caulem producet». A szirmokat szennyes fehéreknek és összehajlóknak mondja. Az Aldrovandá-1 a candiai és a viveronei tavakból említi. 1789. JUSSIEU A NT . L. : Genera Plantarum. p. 429. 1791. JUSSIEU A NT . L.. Genera Plantarum. Turici Helvetomm. p. 469. «Caracter ex Linnaeo». 1797. W ILLDENOW C. L. : Caroli a Linné Species Plantarum. Berolmi. I. p. 1543. Tömlői vannak, mint az ütriculariá-n&k. 1805. D E L AMARCK et D E C ANDOLLE : Flore Française. Paris. IV. p. 730. Rövid leírás. « PERSOON C. H. : Synopsis Plantarum. Paris. I. p. 336. 1809. R OHDE : Botanische Bemerkungen auf einer Reise nach dem südlichen Frankreich. (Neues Journal für die Botanik, herausgegeben von Prof. Schräder. Erfurt, p. 54.) Arles mellől említi az Aldrovandá-t és a Vallisneriá-t. 1S 1 3. L APEYROUSE : Histoire abrégée des Plantes des Pyrenées. Toulouse, p. 173. A keleti Pyreneusokból említi Molight közeléből. 1820. ROEMER et SCHULTES : Systema vegetabilium. Stuttgartiae. VI. p. 759. Tömlői vannak, mint az Utriculariá-n&k. Virága fehér. 1822. M ARATTI GIOV. FR. : Flora Romana. Romae. Az Aldrovanrlá-t a Pontini mocsarakból említi.
