Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1907)
Moesz, G.: Adatok az Aldrovanda vesiculosa L. ismeretéhez
AZ ALDROVANDA VESICULOSA ISMERETÉHEZ. 339 nek. (7. ábra.) Míg azelőtt a bibék zöldes színűek voltak, most már barnásak, fonnyadtak. BENTHAM és H OOKER , valamint KORZSCHINSKY vizsgálatai óta tudjuk, hogy az Aldrovanda virága kleistogam. A magabeporzódás megtörténik a nélkül, hogy az antherák kinyiinának. A pollenszemek tömlőiket az anthera belsejéből bocsátják a bibe felé. MAKINO a japáni Aldrovanda bibeszálairól azt írja, hogy: «a magháznál rövidebbek, kiterültek, majd gyorsan és erősen fölfelé görbülnek. szabálytalanul sok részre osztott bibéjük szorosan érintkezik az antherákkal.» A különbség feltűnő. A japáni Aldrovanda porzói hosszabbak a magháznál, ennélfogva a bibeszálak fölfelé görbülnek, hogy az antherákkal érintkezzenek. (Lásd: MAKINO rajzát 1893 XI. tábla.) A rétyi Aldrovanda porzói ellenben rövidebbek a magháznál, legfeljebb éppen olyan hosszúak, a bibeszálak ennélfogva lehajlanak, hogy az antherákat megközelíthessék. Az irodalomban a porzóknak erről a kétféle hosszúságáról és a bibeszálak mozgásáról nincs szó. MAKINO sem szól többet a fentebb idézett mondatnál. Herbáriumi példányok vizsgálata alapján meggyőződtem arról, hogy a salurni és a kara-ormani Aldrovanda porzói hosszabbak a magháznál. Sőt mindkettőnél a bibéket a portokokkal a magház fölött összetapadva találtam. A rétyi Aldrovandan a porzók rövidsége miatt ilyen szoros érintkezés nem jöhet létre. (V. tábla, 11. ábra). S ha ezen kívül figyelembe vesszük, hogy a portokok nem nyílnak föl és hogy a virág takarólevelei nem terülnek ki, hanem többékevésbbé összeborulva maradnak (V. tábla, 11. és 13. ábra), továbbá, hogy a porzók mindvégig a virágba zárvák, úgy a rétyi Aldrovanda helyét könnyen jelölhetjük ki KNUTH * rendszerében a hemi-kleist o g a m i a csoportban, mint a kleistandroecia és a kleistantheria képviselőjét. A kleistantheriát ASCHERSON magyarázata szerint értelmezve.** A rétyi Aldrovandan a megtermékenyítés és a termésérlelés folyamatát nem vizsgálhattam meg, mert a nyár vége felé elhagyva Brassót, kutatásaimat nem folytathattam. Kultivált Aldrovanda-n ilyen vizsgálatot végezni nem lehet, mert már a bimbó is kocsányával együtt elrothad. A rétyi Aldrovanda levéllemezét, külső ingerek behatására igen érzékenynek találtam. Az elálló levelek lemezei rovarfogásra készen, * KNUTH : Handbuch der Blüthenbiologie. 1S97. I. Bd. ** ASCHERSON : Amphikarpie bei der einheimischen Vicia angustifolia. (Berichte der deutschen Bot. Ges. 1884. II. Bd.) 22*
