Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 4. (Budapest 1906)

Steiner, Sz.: Ausztráliai és afrikai azuritek és egyiptomi chrysolithek

302 ' STEINER SZILÁRD Damaraföldről egy másik kristály typist is tanulmányoztam. Ennek egyénei oliveniten ülnek s az előbbiekhez képest feltűnően nagyok, gyakran 1 cm.-nyieket is találni. Az erős rostozottság folytán a rajtuk előforduló formák megállapítására csak hozzávetőleg mért értékek szolgálhattak. A b tengely irányában erősen megnyúlt kristályok az a véglap szerint táblásak. Legnagyobb lapjuk az a, mely azonban annyira rostozott, hogy pontos beállításról szó sem lehet ; a többi lap is meglehetősen egyenetlen, ami ily nagy kristályoknál nem meglepő. Az észlelt formák a következők : véglapok a (100) c (001) prismák i (320) m (110) IV (120) klinodoma f (011) oithodomák T (405) n (102) e (101) a (101) h emipyr amisok h (221) X (Til) E kristályokat a Y1L tábla 3. és 5. ábráiban mutatom be. a mérés eredményét pedig e kis összeállítás tünteti fel: obs. cale. Ta (405) (Ï00) 51

c40'ca 51°46'54" na (102) (Ï00) 64°30'ca 64°31'30" ac (Ï00) (001) 92°15'co 92°24' CG (100) (101) 44°4S'ca 44°46' ai (100) (3201 30°ca 29

c31'15" a m (100) (110) 40°30'ca 40°20'30" aw (100) (120) 59°45'co 59°31

' ch (001) (221) 68°19' 68°12' ex (001) (111) 55° 3' 54°51

' cf (001) (011) 41°34' 41°20'30" ¥ Az azuritekről szóló jelen dolgozatom befejezéseül összeállítottam ez ásványról az ismeretes összes formákat azok szögértékeivel egyetemben részint idegen forrásokból, részint saját számításaim alapján, s a VII. tábla 6. és 7. ábráiban ezeket gömbprojektióban is feltüntettem úgy az a b, valamint abc tengelysíkra való vetületben.