Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 4. (Budapest 1906)

Csiki, E.: Adatok a magyarországi Morphocarabusok ismeretéhez

CSÍKI ERNŐ Már előre is jeleznem kell, hogy BoRN-nal szemben HORMUZAKI álláspontját fogadom el és a Morphocarabus alnemben, vagy helyesebben csoportban, több faj megkülönböztetése mellett vagyok. A fajok száma és csoportosítása tekintetében azonban nem érthetek HORMUZAKIval teljesen egyet ; ez menthető is, mert ő a tárgyalt alakoknak egy részét természetben nem ismerte és e miatt azok értelmezését és beosztását teljesen az irodalom alapján végezte. Áttérvén a dolog lényegére, mindenekelőtt rá kell mutatnom azokra a mélyreható vizsgálatokra, melyek alapján a szárnyfedők és a szárnyak ügy fejlődéstanilag, mint morphologiailag is azonosoknak bizonyultak, illetőleg, hogy a szárnyfedők átalakult szárnyaknak tekintendők, azok bordái pedig a szárnyak erezetének felelnek meg. YERHOEFF, TOWER, COMSTOCK és XEEDHAM, ENDERLEIN és másokon kívül főleg KOLBE foglalkozott e tárgygyal, ki az afrikai Tefflus-nemről írt tanulmányában

1 áttekintést nyújt az erre vonatkozó ismeretek állásáról. E szerint a szárnyak tracheái, mel}

Tek a szárnyfedők bordáival szoros kapcsolatban vannak, két rendszerhez tartoznak. Az elülső tracheatörzshöz tartoznak a szegély-ér, a mellék-ér és a sugár-ér, a hátulsó törzshöz pedig a középső ér, a hónaljtő-ér és a végső ér. A szárnyfedők lehajló széles oldallemezének, a mellfedőnek külső széle megfelel a szegély-érnek, belső lécze pedig a sugár-érnek és ezek között a lemez tövének közepén levő rövid lécz a mellék-érnek felel meg; a szárnyfedőn magán azután kívülről befelé, a varrat felé, a három elsőrendű borda vagy közterecske a szárnyerezet három erének, a középső-, hónaljtő- és végső érnek felel meg. Ebből kiindulva, látjuk, hogy az ősi, hat érből álló szárnyerezetnek megfelelő szárnyfedőn három elsőrendű bordát vagy közterecskét találunk. Ilyen szárnyfedője van a C. monilis és a C. Scheidleri-nek. Faunaterületünkön csak a C. Scheidleri fordul elő,

2 melyet alábbiakban egyelőre mint külön fajt fogok tárgyalni ; lehetséges azonban, hogy tényleg nem külön faj, hanem csak a C. monilis keleti alakja. Ezt a kérdést különben egyelőre nem akartam megbolygatni, mert a C. monilis és alakjaiból ezidőszerint még kevés anyag áll rendelkezésemre. 1 Die Elytren der Coleopteren, speziell über die Elytren in der Gattung Tefflus. (Sitzungsberichte der Gesellschaft Naturforschender Freunde in Berlin. 1903, p. 225—237.) 2 Magyarországból (A Magyar Birodalom Állatvilága. KUTHY

, Coleoptera. 1897, p. 23) a C. monilis FABR

. var. Schartowi HEER is említtetik, a kérdéses, a Nemzeti Múzeum gyűjteményében levő példányok, tényleg ehhez a fajhoz tartoznak, de termőhelyük helyességéhez sok szó fér. Ujabban e fajt nem találták ott s e miatt joggal feltehető, hogy az illető példányok termőhelye hamis és a C. monilis előfordulását Észak-Magyarországon egyáltalában kizártnak kell tartani.