Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)
Zimányi, K.: Pyrit Kotterbachról Szepes vármegyében
94 T>1 ZIMÁNYI KÁROLY cit. A Grober-telér érczei gazdagabbak voltak ezüstben, a Drozdiakovitelér érczei pedig higanyban. 1 A Kotterbachon található különféle ásványok' 2 közül eddig csak a ealcit és a baryt voltak részletesebb vizsgálatok tárgyai, különösen az elsőnek kristályai : : több tekintetben figyelemre méltók. FELLENBERG a. pyritnek előfordulására vonatkozólag csak annyit mond, hogy vaskosan, fényes hexaéderei pedig kvarczban találhatók czinnober és tetraédrit társaságában. A következőkben leírt pyritet én a Grober-telér Andiei-bányatelkén gyűjtöttem. A kristályok durvaszemű, részben pátos borsósárga sideritbe nőttek, a melyet itt-ott fehér kvarezerek járnak át, társásványok vaskos tetraédrit és chaikopyrit ; ritkán a sideritben üregek is vannak, ezek falaira pedig sideritrhomboéderek és kvarczkristályok nőttek. A pyrit a fehér kvarczban is található, vagy pedig úgy, hogy a fciderit és a kvarcz határán mind a két ásvány körülveszi; kristályai többnyire kicsinyek 05- -2 mm, ritkábban 4—8 mm nagyok. A kristályok rendesen pyritoéderesek, gyérebbek a hexaéderesek ; némely kristály a sok pentagondodekaéder egymás mellé sorakozó keskeny lapjaitól legömbölyödött külsőt nyer. (X. tábla. 3., 4. és 6. ábra.) A legjellemzőbb kombináczió (210), (430). a mely alakokhoz majdnem mindig {111} és (100} is járul (X. tábla 1. és 2. ábra). Vannak a középkristályra emlékeztető kombinácziók is, ezeken egy vagy két pentagondodekaéder és az oktaéder lapjai körülbelül egyenlő nagyok, ha még más alakok is vannak, ezek egészen alárendeltek. A sideritbe nőtt pyritkristálykák kombináeziója rendesen lapdúsabb ; a hexaéderes kristályok közt ritka az egyszerű (100}, többnyire még az oktaéder és néhány más alak alárendelt lapocskája is hozzájárul. A nagyobb kristályokon az uralkodó hexaéderlapok erősen barázdáltak, felületük zavart, csak a trigonális csúcsok körül csoportosulnak a sima fényes lapok. Olykor szélesebb lapokkal fejlettek ki (210), {430), (610) és (920), a mikor a. két utóbbi alak lapjai gyöngén hullámosan rostozottak (XI. tábla 7. és 8. ábra). Vannak oszloposán megnyúlt, vagj* két hexaéderlap uralkodása folytán vastag táblás kristályok is. Az alakok legtöbbje pentagondodekaéder, de szép számmal vannak a dyakisdodekaéderek is; teljes lapszámmal csak a pyrit gyakoribb alakjai 1 Y. ö. MADERSPACH i. h. 48. és a következő lapokon és FALLER i. h. 4—17. 1. 2 COTTA és FELLENBERG említett munkájában és ZEPHAROVICH V. v., Mineral. Lexikon etc. Wien 1859—93, az 1—3. kötetben. : Í SCHMIDT S., Szepesmegyei ásványok. (Természetrajzi Füzetek, X. 188fi. p. 20—25.)
