Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)

Zimányi, K.: A zöld apatit Malmbergetről Svédországban

A ZÖLD APATIT MALMBERGETROL. 273 B

ÖHM szerint részint a vasérczekkel együtt, részint az érczet kisérő mellékkőzetben az ú. n. «skarii»ban és gneiszban, de a pegmatitos telérekben is előfordul. A vasérczben. a mely főképen magnetit, szemcsésen találják, olykor a magnetit és apatit sávosan, rétegesen váltakoznak egymással. A vaséreznek apatittartalma rendesen 0.06 %, de helyenkint 18%-ig is felemelkedik. Vizsgálati anyagom legnagyobb részét DELLWIK A. bányamérnök úr szívességének köszönöm, a ki több kristályt a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének ajándékozott s ugyancsak ő az idei tél folyamán egy nagyon tanulságos kis példányt (3—4—6 cm.) is küldött ajándékba. Ezenkívül kérésemre S

JÖGREN HJELMAR tanár úr, a stockhohni Piiksmuseum intendánsa e múzeum gyűjteményéből négy kristályt. TIBERG H. V. bányaigazgató úr Lângbanshyttanban, az ő szép magángyűjteményéből pedig egy kristályt küldtek megvizsgálásra. A stockholmi ásvány gyűjtemény kristályai közül hármat meg mértem, közülök kettőnek törésmutatóit is meghatároztam ; TIBERG úr kristályát pedig geometriailag és optikailag is megvizsgáltam. Az apatit, a mint azt B

ERGSTRÖM úrtól hallottam és DELLWIK bányamérnök úr velem levélben is közölte, a «Kung-Oskar grufva»-ban (O-zkár király-bánya) fordult elő ; én magam a bányában csak világoszöld vagy zöldesfehér, szemcsés apatitot gyűjthettem a magnetitből. A mint DELLWIK úr írja, az apatit drúzákban fordul elő, közel a felülethez. Az említett kis példányunkon a kristályok végei majdnem mind le vannak törve vagy lehasadva, csak egy-kettőn láthatók termináló lapok ; a kristályoknak vagy csak az egyik végük szabad, vagy egész hosszúságukban az oszloplapokkal úgy nőttek fel, hogy egyik végük sem fejlődhetett ki. Az apatit színe bailor nndersökning af Apatittilgângar i Norbotten tilsatta komission. Stockholm. 1890. — (Ref. N. Jahrb. f. Min. etc. II. 1893. p. 63.) HJ. LUNDBOHM

, Apatitförekomster i Gellivara Malmberg och kringlinggande trakt. — Sveriges. geol. Undersük. 1890. Serie C. Nr. 111. I). TŐRREL

, Apatitförekomsterna i Norrbottens liin. — Geol. Foren. Förli. XII. 1890. p. 49. — (Ref. N. Jahrb. f. Min. etc. II. 1893. p. 63.) HJ. LUNDBOHM, Om Gellivara malmberg och apatitiundersökingarna derstädes. Geol. Foren. Förh. XIII. 1891. p. 10. — (Ref. N. Jahrb. f. Min. etc. II. 1893. p. 64 és 269.) HJ. LUNDBOHM, Apatitförekomster i Norrbottens malmberg. Sveriges geol. Undersök. 1892. Ser. C. Nr. 127. — (Ref. N. Jahrb. f. Min. etc. II. 1897. p. 85.) F. SVENONIUS, Om berggrunden i Norrbottens län och utsigsterna tili brytviirda apatitförekomster derstiides. Sveriges. geol. Undersök. 1892. Ser. C. Nr. 126. — (Ref. N. Jahrb. f. Min. etc. II. 1897. p. 85.) F. SVENONIUS, Torskingsresor i Krikkjokksfjälltrakter aren 1892 och 1893 med si.rskild hiinsyn tili apatitförekomster. Sveriges. geol. Undersök. 1S95. Ser. C. Nr. 146. Atmales Musei Sationalis Hiin:iarici. II