Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)

Győrffy, I.: A magyarföldi flóra új Gymnadenia-faja

A MAGYARFÖLDI FLÓRA ÚJ GYMNADENIA-FAJA. (1843) 1 s G. Frira Idiinek mondja a HAMPE auctorságával ! A lielyes név tehát a G. Friraldii. A G. Frivdhlii lahelluma három, határozott karélvra osztott úgy a balkáni, mint a szarkói példányokon. Dr. DEGEN szívességéből magam is megvizsgálhattam egy ilyen elsőrangá ritkaságot,- melynél meggyőződhettem. hogy tényleg három, lekerekített karélyra osztott a lahellum, mely hosszasabb is. mint a letyezati példányoké. Tehát a G. Friraldiinek lahelluma — mint REICHENBACH művében láthatjuk" három karélyra osztott (1. Icônes, tig. 2, 3, 5), mely ábrák közül kettő iI+III) magyarországi (!!) példák után készült; a szövegben is : « .... Lippe von schmalem Grunde ausgebreitet, dreilappig... etc. ...» 4 VELENOVSKY Flórája szerint 5 is a labellum megközelítőleg ép, illetőleg három karélyú. A Retyezáton G. ullnihíkon kívül gyűjtöttem olyan Gymnadeniákat. melyek a G. Frivaldiihez állanak ugyan legközelebb, de mégis sokban különböznek attól. És pedig, a mint leírása mutatja, a következőkben : Gymnadenia Richteri n. sp. Tubera oblonga apice longe bitida : folia laneeolata : spica densiflora, breviter (1*2 cm. longa) capitata, cylindracea (cca 1 cm. lata); bracteap uninervre et — non semper sed síepe — lilacino-roseye. floribus utcunque aequales ; galea ovata et rotundata: perigonii laciniae in téri ores asymetrice-oblongae, uninervre, rotundatse et rotundatis exterioribus elongato-lanceolatis breviores; labellum integrum ovaliter rhombiforme sine laciniis ac lobis lateralibus ; calcar filiforme, ovarii dimidium suha»quans. Flores albi. In pratis paludosis, alpinis. Legi in alpibus : «Retyezát» (Comit. Hunyad) «Pelaga», ad ripas et in aqua torrentis «Fontana Pelaga». eodemque vicinis locis spongiosis. In societate Sa.rifrat/ae stellaris L. et hrueherifoline GRISEB. Circa 1700—1800 m. alt. supr. mar. d. 16. m. Junii ann. 1901. 1 Spicilegimn Flora

1 rumelica* et bithynicap exhibeus synopsin plantarum quas ipst. 1839 legit auct. A. GRISEBACH. Vol. I. Brunsviga*, 1843. p. 363. 2 E példány mellékelt czimkéje szerint a köv. helyről való : «Flora albanica. Scardus. Ad lacus (Jezera) montis Crai-Vrh-Planina.» Légit : O. BIERBACH, com. Dr. DEGEN. 8 L. c. Icônes CCCCXX. * L. c. p. 14i. 5 Flora Bulgarica. Descriptif et ennmeratio systematica plantarum vascularium in princ. Bulgarisp sponte nascentium. PragiP, 1891. p. 530.