Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)

Zimányi, K.: Pyrit Kotterbachról Szepes vármegyében

104 T>1 ZIMÁNYI KÁROLY egymás mellett fekvő lap tűnik fel, a keskenyebb és simább mint a mérésből kitűnt (21.10.0); a szélesebb erősen rostos és kissé görbült. A goniometeren azonban a különvált tükörképekről és a megfelelő hajlásokból határozottan felismerhetni, hogy (310) és (11.3.0) keskeny, egymással váltakozó sávjai alkotják e rostos lapot, azonkívül (310) csíkjai [111 : 421 = 132] övbe pontosan beesnek. Az oktaéder lapjai körül csoportosulnak a többi alakok fényes lapocskái, a melyek közül ismét az {511]hez tartozók lépnek előtérbe. A kristályka 19 alak kombinácziója, a XI. tábla 9. ábráján az egészen alárendelt pentagondodekaédereket elhagytam. A 8. kristályka mérete átlag 2 mm, habitusa szintén hexaéderes ; a pentagondodekaéderek közül (210) és {610} lépnek valamennyire előtérbe, ellenben (430}-nak egy széles lapja kivételével (lásd a XI. tábla 8. ábráját) a többi nagyon alárendelt. Az oktaéder és {511} ikositetraéder lapjai középnagyok, azok fényesek, ezek bágyadtak; a három dyakisdodekaéder közül pedig {25.15.6) magános lapja a legnagyobb. Ennek az új alaknak szögértékeiről és övviszonyairól már a 99. lapon volt szó; tekintve a lap igen jó tükrözését a mért és számított szögek közt a szokottnál nagyobbak az eltérések, de még nagyobbak azok {531} értékeitől. Ezen a kristályon a (13.7.1} alaknak még egy másik övét is konstatálhattam, t. i. [211 : 115 = 6.11.1]. A megfigyelt alakok: ,I {100} e {210} if {430} o {111} E {511} ô {610} h {410} j {970} V {650} *A {11.3.0] *fí {810) *C {16.3.0} */ {21.1.0} *U {15.1.0} *H {14.1 .0} f {310} n {211} t {421} P {221} a {100} e {210} S {610} o {111} E {511} *,/ {11.2.0} + C {16.3.0} a {920} e {10.3.0} » {430} /" {970} V {650} */ {21.1.0} +p {17.1.0} + C {15.1.0} +11 {14.1.0} *r {25.15.6] n {211} *f) {13.7.1} t {421} H b {910} +11 {810}