Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 2. (Budapest 1904)

Zimányi, K.: Pyrit Kotterbachról Szepes vármegyében

102 T>1 ZIMÁNYI KÁROLY e {210} k {520} {430} V {940} a {100} D {540} {13.7.1} c {710} 0 {111} V {650} a {920} n {211} E­{511} Y {10.6.1} {11 .2.0} *e {14.11.8} 9. kristály. A megmért kristályok közül ezen volt a legtöbb alak, méretei a három tengely irányában csaknem ugyanazok, mintegy l-5— 1 '7 mm. Kombináeziója egy olyan középkristályra emlékeztet, a melyen {210}, {430} és {111] körülbelül egyenlő nagyságban fejlettek ki. A vici­nális lapoktól eltekintve ezen a kristálykán összesen 73 lapot számlál­tam, a melyek az alább felsorolt 32 alakhoz tartoznak, ezek közül 18 pen­tagondodekaéder és 9 dyakisdodekaéder van. A XI. tábla 11. ábráján a kombináczió jellege és a lapok viszonj'lagos nagysága lehetőleg híven a természetes kifejlődésnek van feltüntetve, csak az egészen alárendelt alakok vannak elhagyva. E szép kristályka rajzát dr. FRANZENAU ÁGOS­TON nemzeti múzeumi igazgató őr úr szívességének köszönöm. A pen­tagondodekaéderek közül a {430} és {210} közt fekvők lapjai még kissé szélesebbek, a hexaéder közelében fekvők közül pedig {810], a többi csak keskeny csík. A dyakisdodekaéderek közül (13.7.1 ] és {7.11.22} a leg­jobban kifejlettek, ezeknél még nagyobbak (221] triakisoktaéder lapjai, a melyek mint elnyúlt háromszögek vagy trapezoidok jelennek meg (111}, {210] és (430} lapjaiktól képezett csúcsokat tompítva. A megfigj-elt alakok sorozata a következő : e {210} f {310} â {430} {17.1.0} o • {111} b {910} a {100} a {920} P {221} r {720} *x {850} * {11.4.0} l {530} V {650} i {950} *A {11.10.0} n {211} d {110} {7.11.22} H {11.9.7} *B {810} -xe {14.11.8} {13.7.1} s {321} *A {11.3.0} +b {852} e {10.3.0} Z {531} >7 {940} Y {10.6.1} +G {12.1.0} F {621}

Next

/
Thumbnails
Contents