Horváth Géza (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 1. (Budapest 1903)

Bernátsky, J.: A Majanthemum bifolium szerveiről

I. ANNALES MU SEI NATIONALIS HUNGARICI. 1

(.)

03. A MAJANTHEMUM BIFOLIUM SZERVEIBŐL. Dr. BERNÁTSKY jENŐ-tol. (Három ábrával.) BEOBACHTUNGEN AN MAJANTHEMUM BIFOLIUM. Von Dr. J. BERNÁTSKY. (Mit 3 Textfiguren.) A Ruscus vegetativ szerveinek, nevezetesen phyllocladiumainak számbeli törvényszeriíségéhez hasonlóan a Majanthemum hi folium virágzatán is eddig tudtommal ismeretlen törvényszerűséget találtam, mely következőképen fejezhető ki : A virágzat szerkezete, nevezetesen a virágzat tagjainak száma és elrendeződése közelítőleg egyezik ugyanazon növény virágának szerkezetével, azaz a virág tagjainak számával és elrendeződésével. A Majanthemum bifolium virága szigorúan biszimmetrikus s tagjainak száma tíz. Az egész virág öt körből áll; sémája: P 2—2. A 2-—2. (1 (2), a hol tehát a virág egyik fősíkjába két lepellevél, két porzó és két termőlevél, másik, az elsővel derékszöget bezáró fősíkjába két lepellevél és két porzó esik. Ha a virágzatnak bracteáit virágzati tagoknak fogadjuk el s ezek alapján a virágzat alaprajzát elkészítjük, azt találjuk, hogy biszimmetrikus képet nyerünk; a tagok száma itt is 10. még pedig az egyik fősíkba a legalsó kettő, a harmadik pár és az utolsó kettő, a másik fősikba pedig a második és negyedik pár esik. a hol mindig 2—2 tag egymással szemközt áll ép úgy mint a virágban. Megjegyzendő különben, hogy egy braetea hónaljában rendesen nem 1, hanem 2 virágnyél ered, úgy hogy tehát csak épen a bracteák száma tíz, ellenben a virágoké kétszerannvi ; azonkívül az egymással szemközt álló bracteák nem pontosan ugyanazon vízszintes síkban fekszenek, banem alternálók lehetnek, tehát az alaprajzban nem pontosan egy körbe esnek, azonban a távolság a 2 2 egymással szemközt álló bracteakörök között mégis kisebb, mint az V* állású bracteák körei között. Az említett törvényszerűség különben is nem nagyon szigorú, mert Annales Musei National is Hungáriái /. ob