Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)
„Arcom Ré Arca"
sal szoros kapcsolatban álló aspektusát jeleníti meg, amelyek szemmel láthatólag felcserélhetők egymással, ha a napisten elrejtett/titkos túlvilági (napfelkelte előtti) megjelenési formájáról van szó. Ezekben az esetekben mindkettő ugyanarra az isteni lényegre utal. A napisten hasonló manifesztációjának lehetünk tanúi egy másik jól ismert, VI. Ramszesz sírbeli ábrázoláson is, 26 amely szintén a Nap éjszakai útjának utolsó, közvetlenül hajnal előtti szakaszához köthető. A gyermekisten képmása ezúttal is szembenéző arccal (és frontálisan ábrázolt testtel) jelenik meg: falloszával az egyik kezében, másik kezének egyik ujját pedig a szájában tartva. A napgyermek alatt két, fej és kar nélküli figura látható Izisz és Nephthüsz istennők ikonográfiái pozíciójában, akiknek feladata - az Éjszaka Könyvének záróképe szerint - a napkorongba zárt gyermekistent (akinek alakja visszatérő ikonográfiái elem az éjszakai bárka orrán) átemelni egyik bárkáról a másikra. 27 Végül érdemes megemlíteni ugyanennek az ikonográfiái megoldásnak egy régebbi példáját, amely egy középbirodalmi koporsó (Cairo CG 28083) belső dekorációján jelenik meg. Itt Ré napisten szembenéző képmása a Méhen kígyó körkörösen haladó túlvilági útjainak közepén látható. 28 3. AZ ISTENI ARC MINT AZ ISTENI HATALOM MEGNYILATKOZÁSÁNAK IKONJA Amint a fentiekből kiderült, a napisten szembenéző manifesztációi minden esetben a túlvilágon tett éjszakai útjának utolsó, a napfelkeltét közvetlenül megelőző szakaszához köthetők. Az a komplex szimbolika, amely egyrészt az isteni arc és a napkorong felcserélhetősége, másrészt a napkorongba zárt arc (mint a napisten túlvilági formája) mögött rejlik, visszatérő motívum az újbirodalmi túlvilágkönyvek zárókép-kompozícióin. Az isteni hr szerepeltetése nemcsak magára az isteni megjelenésre (egyfajta epifániára) utal, hanem a két isteni szem 29 pillantásának hatására/ következményére is egyúttal, amelynek révén a teremtő kreatív energiái megnyilvánulhatnak. A Ar szó nem egyszerűen az isten személyiségét jelenti, hanem annál sokkal többet: minden olyan minőséget magában foglal, amely jellemzi, amelyet isteni neveinek, manifesztációinak és jellemvonásainak összessége közvetít, sőt azt a (jótékony vagy kártékony) hatást is, amelyet kifejteni képes. 30 Az isteni természet valódi megnyilatkozására azonban természetesen nem kerülhet sor a szemünk előtt: az isten „titkos arcára" csak a hr olvasatú hieroglif jel utal, amely mindenféle emberi és emberfejű isteni lény arcának közös jelképe. Az isteni képmás ikonográfiái jegyei nem tükröznek morfológiai hasonlóságot: az isteni természet csupán azok által a szimbólumok által nyilatkozik meg, amelyek a mögöttes jelentést hordozzák. 31 Ré isteni arcára (hrpw n R c ) - mint a napbárka utasára - a ssmw sti vagy a ssmw r 3 kifejezést használják a Kapuk Könyve 11. régiójának egyik korábbi kísérőszövegében/ 2 Hasonló kon-
