Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

ANNUAL REPORT • A 2008. ÉV - A Szépművészeti Múzeum 2008. évi tudományos szakköri előadás-sorozatának összefoglalása

a középbirodalmi régészeti kutatások kiemelt fontosságú lelőhelyének számít, a régen és csak részben feltárt rommezővel kapcsolatosan több olyan (településrégészeti, kronológiai, ikonográfiái stb.) kérdés is felmerült, melyek megválaszolása kizárólag régészeti terepmunka útján lehetséges. A kutatás céljai között szerepel a korai, szegényesen dokumentált ásatások történetének alaposabb feltérképezése is. Orosz Márton: Szín és mozgás: Az animációs reklámfilm mint absztrakt kísérlet. Egy új műfaj avantgárd kapcsolatrendszere, május 21. Az előadás az 1930-as évek első felében a színes animációs film megjelenésével bekövetkező médiatörténeti fordulat megteremtésében úttörő szerepet játszó művészekre hívta fel a figyelmet. Ismertette a klasszikus értelemben vett művészettörténet számára új interpretációs modellként szolgáló kritikai ikonológia alkalmazási lehetőségét az optikai médiumok elemzésében. László Sándor (Mexander Laszlo) példáján mutatta be a vizuális zene műfajában a Georg Mischütz által a hamburgi egyetemen szervezett szín-hang kongresszusok eredményeit és felhívta a figyelmet az absztrakt avantgárd film alkotói által használt színes technológia, a feltalálójáról, Gáspár Béla kémikusról „Gasparcolor"-nak elnevezett rendszer hatására a korabeli reklámfilmek újszerű vizualitásában. Az újabb kutatás fénytörésében került felelevenítésre a vállalkozását Prágában felállító Desider Gross (Grósz Dezső) jelentősége, akiben az avantgárd eszközöket használó színes európai reklámfilm-hálózat kiépítőjét tisztelhetjük. Terdik Szilveszter: „A fold, mintha megvolna áldva, minden bőven terem, a tudomány és a művészetek virágoznak. "Az ungvári görög katolikus püspöki székhely kiépítése Mária Terézia korában, június 14. 1775-ben Mária Terézia a munkácsi görög katolikus püspökség székhelyét Ungvárra helyezte, az egykori jezsuita templomot székesegyházzá, a rendházat püspöki palotává, a várat szemináriummá alakították. A székhely kiépítéséhez készített különböző, meg nem valósult építészeti tervek, a székesegyház rokokó faberendezése és képi programja a hazai művészettörténet alig ismert, jelentős emlékcsoportja, amelyet a levéltári kutatásokból származó, friss adatok segítségével lehet új kontextusba helyezni.