Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Nicolas Vleughels budapesti képe: XI. Kelemen pápa 170l-es beiktatási szertartása

Cancellieri 1802, 304: „Seguivano poi gli Scudieri di S. B. Vestiti di rosso, i Ministri della Stalla di S. S., con 12 Chinee Pontificali coperte di gualdrappe richissime ricamate d'oro, e d'argento, guidate a manó da' famigli della stalla di N. S. Una lettiga di S. S. di velluto cremesino ornata di trine, e di frange d'oro, quattro Trombetti del Pop. Rom., gli Scudieri di S. S. co' loro abiti rossi (...)". A kompozíció közepén, hátulról ábrázolt nő arra a nőalakra utal, amely Dominichino Szent Cecília haldia című művén látható (1612-1615, Róma, San Luigi dei Francesi), míg a redős ruházatú férfi a vászon bal felén, átvétel Poussin Szent Péter és János meggyógyít egy bénát (1655, New York, The Metropolitan Museum of Art) című festményéről. Lásd Nicolas U Esterházy 1765-1833, ibid., 106. A.-N. Dezallier d'Argenville, Voyage pittoresque de Paris, Paris 1749; 6. kiadás, Paris 1778, 482 (a szajkó tarka tollazatú, galamb méretű vándormadár; maga a név arra a személyre is utal, aki idegen tollakkal ékeskedik). „Rajzolni alig tudott, de festeni se jobban. Viszont ismerte annak titkát, hogyan fessen tetszetős képeket: csak kellemes témákat ábrázolt, és alakjai, akárcsak kompozíciói, hízelegtek a szemnek. Nem kellett azt tudnia mindenkinek, hogy mindezeket a korábbi nagy

7 mesterekből szemezgette. A legkisebb nehézség nélkül másolt le egész részleteket és vitte át azokat a saját képeire. Mindig metszetek vették körül, a zsákmánya ezekről származott, és a számlát senki nem nyújtotta be neki. Társai féltek tőle, a művelt emberek pedig elismerték. Az a hang, amit megütött, elhitette róla, hogy tanult ember, miközben pedig gyengén képzett volt. Dehát mit meg nem tesz az ember, ha egyszer fel van vértezve egy kis szélhámossággal?" (P.-J. Mariette, Abécédario et autres notes inédites de cet amateur sur l'art et les artistes, éd. Ph. de Chennevières-A. de Montaiglon, Paris 1851-1862, 6, 90). A. de Montaiglon-J. Guiffrey éd., Correspondance des directeurs de l'Académie de France à Rome avec les Surintendants des Bâtiments, Paris 1887-1912, 7, 134. B. Hercenberg, Nicolas Vleughels. Peintre et directeur de l'Académie de France a Ro?ne. 1668-1737, Paris, 1975. Kiegészítő adatokat lásd 35. lábjegyzet. Salamon és Sába királynője, 1729, Párizs, Musée du Louvre. R. F. 1992-412, olaj, réz, 38,9 x 56,9 cm. Hercenberg 1975, 97-101, n° 115 („elveszett"); Musée du Louvre. Nouvelles acquisitions du Département des Peintures. 1991-1995, Paris 1996, 158-162, repr. (Marie-Catherine Sahut). A gazdag ember és a szegény Lázár, 1707, Pavlovszk, Palotamúzeum. Olaj, vászon, 64 x 48,5 cm. Hercenberg 1975, 64, n° 28, fig. 19. Hercenberg 1975, 5, 7. A kis metszet a VIII. Károlyról szóló fejezetet illusztrálja id. Gabriel Dániel művében, Histoire de France depuis l'établissement de la monarchie française dans les gaules (Paris 1722) (Hercenberg 1975, 157, n° 334, fig. 184).