Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei (Budapest, 2008)

Nicolas Vleughels budapesti képe: XI. Kelemen pápa 170l-es beiktatási szertartása

nagyobb formátumú budapesti kép megfestésekor még híján volt; Krisztus életének epizódja a távolban jelenik meg: az alakok „igen aprók" és „kissé elmosódottak, mert a távolban lévő tárgyak nem annyira érzékelhetők, mint amelyek közel vannak", de azért jól felismerhetők. A Jézus bevonulása Jeruzsálembe-jelenetnek a Pápa beiktatási szertartása Rómában című képbe való beillesztéséről Vleughels tesz egy megjegyzést, amely talán jelzi egyéni érzelmeit az egyházról és pompájáról, és nem kizárt, hogy a janzenista tanok melletti állásfoglalásáról van szó.

29 A levél ugyan nem nevezi meg, de semmi kétség afelől, hogy a festményen a legutóbb megválasztott pápa, XI. Kelemen (Albani) (1700-1701) szerepel. Gianfrancesco Albani 1649. július 23-án született, régi urbinói család sarjaként. Nagyon fiatalon az egyházi állam elkötelezettjévé vált, már tizenegy évesen Rómába küldték. A Barberini család pártfogásának köszönhetően hamarosan fontos pozíciókat töltött be.

30 1670-ben a San Lorenzo in Damaso-bazilika káptalanjának kanonoka volt, 1688-ban a Szent Péter-székesegyházé, két évvel később pedig már bíboros. XII. Ince halálát követően a konklávé 1700. november 20-án pápává választotta az ötvenegy éves bíborost. A rangot csak három nappal később fogadta el. Miután november 30-án Róma püspökévé szentelték - ráadásul csak október 6-án, három nappal a konklávé összeülte előtt szentelték pappá -, 1700. december 8-án pápává koronázták: pápai beiktatása 1701. április 10-én zajlott le. A pápai díszmenet, amelyet a nyomtatott források aprólékosan leírtak,'

1 és amely egy minden résztvevőt megjelenítő metszeten

12 (9. kép) is látható, este fél hétkor indult útjára; miután a Capitoliumon Róma szenátora és a lengyel királyné a pápa elé járult, a menet folytatta hagyományos útját (Forum, a parmai herceg diadalíve, Titus diadalíve), és megérkezett a Lateráni Szent János-bazilikához. Amint megtörtént a bíborosok és a városi méltóságok jelenlétében a bazilika kulcsainak átadása, a pápa este tizenegykor elhagyta a helyszínt és visszatért a Vatikánba. Az egyik korabeli beszámoló szerint a pápa „fehér lovon ült, melyet arannyal hímzett, karmazsinszín bársonynyereg díszített".

33 Ezek a részletek ismertek lehettek Vleughels előtt, amikor a képet megfestette.

14 A művész a ceremónia idején Franciaországban tartózkodott, de feltételezhetően adatokat gyűjtött a témáról, mielőtt belefogott volna, vagy - ami még valószínűbb - 1707-es levelezőtársa beszámolt neki a részletekről. Felmerül a kérdés, hogy a kép megrendelője részt vett-e a díszmeneten. Vagy évekkel az esemény után az volt a szándéka, hogy az emlékét megőrizze? Esetleg a képet valamelyik, a festményen feltűnő alaknak, talán magának a pápának szánta? Vleughels festménye, a Pápa beiktatási szertartása még nem lebbentette fel a fátylat valamennyi titkáról. Stephane Loire fomuzeológus, a Musée du Louvre festészeti osztályának munkatársa.